skip to Main Content
+421 915 891166 info@kerekasztal.org
Utókövető Szeminárium A Keretegyezményről Pozsonyban

Utókövető szeminárium a Keretegyezményről Pozsonyban

Az emberi jogi és nemzeti kisebbségekért felelős kormányalelnök hivatalának szervezésében az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezménye szlovákiai végrehajtásának eredményeit érintő kérdésekről tartottak utókövető szemináriumot 2012. február 22–23-án Pozsonyban. Célja az volt, hogy számba vegyék az eddig elért eredményeket és megvitassák az ajánlásokhoz kapcsolódó kormányzati lépéseket.

A kétnapos rendezvényt Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettes nyitotta meg (a beszéde szlovák nyelven itt olvasható). Az Európa Tanács képviseletében Krysztof Zyman foglalta össze a Keretegyezmény Kisebbségvédelmi Tanácsadó Bizottsága által kidolgozott, másfél évvel ezelőtt készült jelentés fő alapelveit. Az ebben foglalt ajánlások betartásával kapcsolatos hivatalos szlovák álláspontot Emil Kuchár, leköszönő ET-nagykövet tolmácsolta. Kifejtette, hogy mostanában sokszor felvetődik a kérdés, a kisebbségi jogok nem gyengítik-e a többség jogait. Ettől szerinte nálunk nem kell „félni”, hiszen a védett személyeknek az állam soha nem ad több jogot, mint a többségnek, hiszen nem enged meg semmiféle diszkriminációt, pozitívat se.


Krysztof Zyman, Cúth Csaba, Juhász László és a szeminárium moderátora, Jarmila Lajčáková

A szeminárium délután szakelőadásokkal folytatódott: Juhász László, a kormányhivatal nemzeti kisebbségi szekciójának főigazgatója részletesen ismertette a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításából eredő változásokat és a hivatal vonatkozó intézkedéseit. Cúth Csaba, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala és az Anyanyelvünkért Polgári Társulás képviseletében értékelte a nyelvi jogok terén történt változásokat és felvázolta a további szükséges lépéseket, valamint beszélt a magyar nyelv nagyobb térnyerését célzó kezdeményezésekről és projektekről. Emellett kifogást emelt Emil Kuchár ET-nagykövet egyes kijelentései ellen. A Fórum Kisebbségkutató Intézet részéről Haraszti Ildikó vett részt a tanácskozáson.

A továbbiakban Jaroslav Ivančo (SDKÚ) oktatásügyi államtitkár mutatta be a kisebbségi iskolák statisztikáit (fenntartási költségek, tankönyvellátottság stb.) és ecsetelte a tárca terveit és megvalósulásuk esélyeit. Előadásának témája a szlovák tanítási nyelvű iskolákban folyó kisebbségi nyelvoktatás és a kisebbségek identitása a tankönyvekben volt. Kifejtette, hogy a magyarlakta településeken hamarosan szlovák osztályokat is kell nyitni, mivel sok helyütt csak magyar iskola van, ezért a szlovák gyerekeknek nincs hova járniuk. A beszámolóját követő vitában főleg a roma gyerekek iskolai szegregációjával kapcsolatos kérdések domináltak, miután az ET egyik legfontosabb ajánlása erre a problémára vonatkozott.

Ezután Pavol Bogdan, a szlovákiai ukrán kisebbség képviselője beszélt oktatási intézményeik helyzetéről és a kisebbségi iskolák általános problémáiról. A ruszin kisebbség helyzetét az asszimiláció okozta problémákon kívül az is bonyolítja, hogy mögöttük nem áll anyaország, így esetükben különös jelentőséggel bírna a kisebbségi szervezetek intézményes támogatása, miután a törvény csak projektek támogatását teszi lehetővé.

A vitában felszólaló kisebbségi képviselők a támogatási rendszer bonyolultságát és a feltételrendszer ellentmondásosságát kifogásolták, ami miatt idén sokan nem is folyamodtak támogatásért.

A szeminárium második napját a romák helyzetének javítását célzó programoknak és stratégiáknak szentelték. Zuzana Kumanová, a Roma Közösségek Kormánymegbízottja hivatala részéről beszélt a leköszönő kormány által kidolgozott hosszú távú stratégiából eredő tervekről és teljesítésük perspektíváiról, mivel azt mostantól az Európai Unió kéri majd számon a mindenkori kormánytól. Klára Orgovánová a Roma Intézet igazgatója értékelte az 1989 óta eltelt időszakot és a gyakran kudarccal végződő törekvések okait keresve összegezte a témakörben végzett húszéves munkája során összegyűlt tapasztalatait, melyek szerint soha nem volt elég idő a távlati tervek elkészítéséhez és megvalósításához, mivel a többségi társadalom oldalán általában soha nem volt megfelelő politikai akarat a roma közösségek legszegényebb és kiszolgáltatottabb rétege problémáinak mélyreható megoldására.

This Post Has One Comment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Back To Top