skip to Main Content
+421 915 891166 info@kerekasztal.org
Egyénre Hagyott Vállalkozások

Egyénre hagyott vállalkozások

Az elmúlt napokban egyéni vállalkozók ezrei kaptak értesítést arról, milyen összegű szociális biztosítást is kell fizetniük augusztustól vagy az adóbevallásukat későbbre tolóknak a következő hónapoktól. Az egészségügyi biztosítók is üzentek az adósságról vagy éppen a túlfizetés mértékétől, a kormány ugyanakkor nem kíván valami biztató információval szolgálni. Csak hallgat!

Ebben az egyéni vállalkozó számára évről évre ismétlődő helyzetben felmerül sokukban a kérdés, vajon a korábban jócskán feltornászott elvezetési összegért kapott kevés szolgáltatás mellett mi is jár nekik? Az előző kormányzat ki szerette volna egyenlíteni az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók tehervállalását, ezért jöttek a növekedő járulékok, más kérdés, hogy ez mennyire segítette a hazai gazdaságot. Biztos, hogy volt kis tisztulás a piacon, de azért a korrupcióval olyan szinten átitatott országban, mint Szlovákia nem jelentett túl nagy előrelépést.

Miért is írom ezt? Csupán azért, mert a kormányzat programjában éppen ennek a több százezer emberes közegnek is ígért. Legalább annyit, hogy az adóbevallás során a „pausálosok” is jobban járjanak. Természetesen azóta vajmi kevesett hallottunk minderről, miközben az már hónapok óta világos, a jövő év elejétől a minimális elvezetések összege 5,9 euróval növekedik vagyis a szociális biztosítóba legalább 146,35 eurót (az idei 142,20 helyett), míg az egészségügyibe 61,81 eurót fognak fizetni.

Aki átfogóan tekint a kérdésre, egyértelműen látja, hogy az egyéni vállalkozók nagy csoportja inkább csak kényszerből van ezen a piacon, mert a szlovákiai közgondolkodásban még mindig veszélyes területről van szó. Gondoljunk csak bele az elmúlt évek botrányaiba, amikor megtudtuk, egyes ismert építészeti szektorban működő nagyvállalkozók milyen tartozásokat halmoztak fel a kicsik, sok esetben egyéni vállalkozók felé. És nem csupán a medializált esetekről van szó. A hétköznapokban is úton útfélen a ki nem fizetett alvállalkozók történetéről hallhatunk, akik nem tudják behajtani a kintlevőségeiket. A tartozási lánc pedig itt nem szakad meg.

A bürokratikus rendszerek pedig működnek, a pókhálókban viszont a nagy halak nem akadnak fent és ezért a mindenkori kormányzat inkább csak pénzt akar behajtani. Igen, az minden egyéni vállalkozó láthatja, hogy az alkalmazotti viszonyhoz képest több marad neki ugyanabból a szuperbruttó jövedelemből, de másik oldalon a kiszolgáltatottsága is jóval nagyobb. A legtöbbjük számára munka híján nem marad semmi, munkanélküli segélyt nem kapnak, mert külön nem fizették az elvezetéseket e célból, a nyugdíjuk pedig jóval kisebb lesz.

Az éremnek tehát két oldala van és tény az is, hogy a mindenkori hatalom számára jók az egyéni vállalkozók, mert ha egy-egy munkanélküli kiváltja az engedélyt, könnyen és hosszabb időre kozmetikázhat az állam néhány statisztikai mutatót. Ezért is olyan hasznosak a kezdővállalkozóknak a munkanélküli hivatalok által kínált támogatások, természetesen EU-s forrásból. Kár, hogy ezen túl kevés az, amit a legkisebbek kapnak.

Pedig igény az volna, ahogy a legtöbb támogatásra. Szükség is volna rá, hogy végre felpezsdüljön a vállalkozási kedv, mert szükség van a kreativitásnak ilyen módon is teret adni. A másik oldalon természetesen azzal is egyet lehet érteni, hogy az, aki ötletet kíván megvalósítani, megteszi pályázati források nélkül is. Igen, de nem mindenki ennyire bátor és éppen nekik is nyújthatna segítő jobbot a mindenkori hatalom, ahogy azt megteszi a külföldi nagyokkal válogatás nélkül. Ehelyett inkább csak annak vagyunk tanúi, hogy még mindig el akarják a közvéleménnyel hitetni, minden vállalkozó szélhámos. Kár, hogy a szélhámoskodás igazi okairól és azok elkövetőiről hallgatni szoktunk.

A hatalom gyakorlóinak pozitív példaként említhetjük meg a magyar kormányzat által meghirdetett külhoni magyar vállalkozók éve program keretén belül megvalósított pályázatot, amelyre 964-en jelentkeztek a határon túli magyarság köréből és örömteli, hogy Felvidékről is 146-an voltak, míg 510-en Erdélyből, a Vajdaságból 154-en, Kárpátaljáról 138-an, Horvátországból heten, Muravidékről 9-en pályáztak. A közelmúltban Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kifejtette, hogy 110-130 között lesz a nyertesek száma, az elosztás számarányos lesz, s ezek alapján úgy tűnik 20-25 körül lehet a felvidéki sikeres pályázók száma.

A programot népszerűsítő és tájékoztató körút előzte meg, s egyértelmű, sokakat megszólított az 525 millió forintos keretből a 3-6 millió forintos vissza nem térítendő támogatás lehetősége. Más kérdés, hogy vajon a szlovák állam a „saját” egyéni vállalkozói számára miért nem kínál hasonló programokat, amikor minden kormányzati képviselő gazdasági fellendülésről számol be. És még messzebbre megyek a kérdéseimmel. Miért nem támogatják azt, hogy a középiskolai diákok már tinédzserként életszagú tapasztalatokat kapjanak arról, miként is működik egy vállalkozás. Nem azért, mintha mindenkiből vállalkozót kellene nevelni, sokkal inkább azért, hogy a munkapiacra kikerülve tudja, hogyan működnek a rendszerek körülötte.

Rajkovics Péter

A szerző a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Gazdasági bizottságának vezetője

This Post Has 0 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Back To Top