Szlovákiai Magyarok Kerekasztala

 

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nyitott, politikai pártoktól független, önkéntes és informális intézmény, amely a szlovákiai magyar szervezetek egyeztető fóruma. A Kerekasztal munkájában részt vehet minden olyan kulturális, szakmai, önkormányzati, állami és civil szervezet (intézmény), amely

  • Szlovákiában van bejegyezve és Szlovákiában működik,
  • tevékenységi területe országos vagy regionális hatáskörű (azon országos szervezetek képviselőjét, melyeknek jogi személyiséggel bíró területi és helyi alapszervezetei vannak, az országos központ delegálja),
  • a szlovákiai magyar közösség érdekében tevékenykedik, felelősséget érez a közösség fejlesztéséért és hatékony érdekérvényesítéséért,
  • vállalja, hogy a közmegegyezésen alapuló döntéseket a tevékenységében érvényesíti.”

Az önkéntes részvételen, de a közös felelősségvállaláson alapuló szerveződésként jött létre a Kerekasztal, és azóta is ennek alapján működik. Nagyon fontos, hogy szervezetek és intézmények együttműködéséről van szó.

Ezen kívül a Kerekasztal munkájában részt vehetnek olyan jeles személyiségek, illetve vállalkozók, akik sokat tettek a közösség érdekében. A jeles személyiségek köre behatárolt: Kossuth-díjas írók, professzorok, szlovákiai magyar Európai Parlamenti képviselők. A vállalkozók köre meghívásos alapon történik, azok kerülnek megszólításra, akik anyagi eszközeikkel vagy egyéb módon nagyon komolyan járultak hozzá a szlovákiai magyar intézményrendszer fejlesztéséhez.

A Kerekasztal évente legalább egyszer ülésezik szakmai konferencia keretében. A köztes időszakban munkáját a Koordinációs Bizottság biztosítja.

A Kerekeasztalon részt venni kívánó szervezet a következő címen jelezheti részvételi szándékát:

info@kerekasztal.org
vagy a 031/5902790-es telefonszámon.

Eddigi rendezvényeink:


A Kerekasztal működésének szabályait a gyakorlat, egyfajta szokásjog alakította és alakítja, amelyet a következőkben lehet összefoglalni:

  1. A Kerekasztalon belül minden döntés csak közmegegyezéses alapon születik. Tehát minden tagszervezetnek egyet kell értenie azzal. Ezáltal válik valamely javaslat a Kerekasztal álláspontjává. Senkit se lehet leszavazni, mert nincsenek is szavazások. Mivel az egyes ügyekben sok szervezet egyeztet, a Koordinációs Bizottság, vagy az egyes szóvivők, de bármely szervezet javaslatát minden tagszervezetnek meg kell ismernie, és addig kell egyeztetni a döntésről, amíg közmegegyezés nem születik. Ha valaki nem szól hozzá a kérdéshez, az a beleegyezését jelenti. Az országos konferenciát kivéve, minden egyeztetés elektronikusan, e-mailen vagy telefonon történik.
  2. Minden szervezetnek évente újra kell regisztráltatnia magár az országos konferencia előtt. Erre azért van szükség, hogy
    • egyenlő esélyt adjunk minden szervezetnek a csatlakozásra. Gyakorlatilag minden évben újjáalakul a Kerekasztal, és azokból áll, akik jelentkeznek,
    • csak létező szervezetek vegyenek részt a munkájában,
    • ne lehessen visszaélni a szervezetek bizalmával. Ha például valamely szervezet „megfeledkezne” arról, hogy tagja a Kerekasztalnak (ilyen helyzet előfordulhat), ne legyen éveken keresztül vezetve, és ne lehessen a nevében nyilatkozni,
    • mert a részvétel aktív akaratot követel meg, ez az önkéntesség lényege. És ez alkotja az alapját annak, hogy közös akaratot tükrözzön minden döntés.
  3. Az a szervezet, amely regisztrálja magát a Kerekasztalban, meghívást kap az országos konferenciára és legitim módon vesz részt a döntéshozatalban. Minden szervezetet egy fő (lehetőleg a statutáris képviselő) képviseli a konferencián.
  4. Az a szervezet, amely a továbbiakban nem kíván bekapcsolódni a munkába, a következő évben egyszerűen nem regisztrálja magát.
  5. Az országos konferencia idején bármely szervezet jelentkezhet a két konferencia közötti időszak operatív döntéshozó testületébe az SZMK Koordinációs Bizottságba. Itt csak egyetlen feltételt van, hogy ha valamely szervezet jelentkezik, annak aktívan kell abban részt vennie. A Koordinációs Bizottság ülései minden hónap első keddjén vannak. Tagjai egyben a Kerekasztal szóvivői. A belső szakmai munkamegosztást a KB alakítja ki.
  6. A részvétellel kapcsolatos kiadásokat minden szervezet maga biztosítja. Amennyiben anyagi forrásokra tesz szert a Kerekasztal, vagy valamely tagszervezete a Kerekasztal munkájához, annak felhasználását a Koordinációs Bizottság felügyeli és ellenőrzi.
  7. Bármely szervezet részt vehet a Kerekasztal munkájának kivitelezésében (anyagi erőforrások biztosítása, egyéb szervezési feladatok bebiztosítása, önkéntes munka stb.), de minden esetben a Koordinációs Bizottsággal kell azt egyeztetni.
  8. A Kerekasztal álláspontjairól csak a szóvivők, illetve szakmai kérdésekben a megbízott szakemberek nyilatkozhatnak.
  9. A Kerekasztal munkája hatékonysága érdekében szakmai konferenciákat szervez, illetve Elemzőközpontot (korábban Jogsegélyszolgálat, amely most ennek része) működtet, mely Kerekasztal szakmai anyagait, nyilatkozatait készíti elő, illetve a külső kommunikációját biztosítja.
  10. A Kerekasztal a belső és külső kommunikáció érdekében három portált hozott létre és működtet:
    • http://www.kerekasztal.org – ezen a szervezetek közötti véleménycsere és tájékoztatás, illetve különböző fontos témákban társadalmi viták fognak zajlani.
    • http://www.jogsegély.sk – a Kerekasztal Jogsegélyszolgálatának a szolgáltató portálja,.
    • http://www.madari.sk – interaktív szlovák nyelvű portál, a szlovákok felé való kommunikáció eszköze. Célja a szlovákiai magyarokkal kapcsolatos sztereotípiák, előítéletek lebontása, a szlovák—magyar viszony javítása.
    • Ezek megjelennek a közösségi portálokon is.
  11. Parlamenti választások évében azon személyek (szervezetek vezetői), akik szerepelnek valamelyik párt listáján, amennyiben a szervezetük jelentkezik a Koordinációs Bizottságba, ott valaki más, de kompetens személy (alelnök, elnökségi tag stb.) képviseli a szervezet. Tehát, a szervezet részt vehet a Koordinációs Bizottság munkájában, csak a vezetője, ha indult valamely pártlistán, nem.
  12. A Kerekasztal szervezési lebonyolítója a Fórum Kisebbségkutató Intézet.

2011. november 11.