Csáky Pál kapta az idei Bethlen Gábor-díjat

Csáky Pál kapta az idei Bethlen Gábor-díjat

Budapesten, a pesti Vármegyeháza dísztermében november 15-én, szerda este átadták a a Bethlen Gábor Alapítvány idei kitüntetéseit. Bethlen Gábor-díjjal méltatták Csáky Pál felvidéki politikus, író, a Magyar Közösség Pártja (MKP) európai parlamenti képviselőjének közéleti pályafutását.

Csáky Pálnak a felvidéki magyar képviselőként, a szlovák kormányban, majd az Európai Parlamentben végzett közösségi szolgálata, a magyar-magyar kapcsolatok és a régiók fejlesztése, a kisebbségek emberi jogainak érvényesítése ügyében 1990 óta folytatott munkássága –, kiemelkedő nemzetszolgálata elismeréseként adták át a Bethlen Gábor-díjat. Az Alapítvány alapító okiratának értelmében „ezt a rangos díjat azon személyek, vagy közösségek kapják, akik életművükkel, áldozatos munkájukkal sokat tettek nemzetünk értékeinek megőrzése, gyarapítása és Közép-Európa népeinek békés együttélése érdekében.”

Csáky Pál méltatásában Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte, hogy a díjazott politikusként fáradhatatlanul küzdött annak hátrányos megkülönböztetése ellen, fellépett kisebbségi jogainak érvényesítéséért, íróként pedig folyamatosan tematizálja a Szlovákiában élő őshonos magyarságot. “Munkássága eljutott arra a csúcsra, hogy a magyarság minőségi, eredményes szolgálatáért Bethlen Gábor-díjban részesüljön”– jelentette ki Lezsák Sándor. Szavai szerint Csáky Pál Pozsonyban, Budapesten és Brüsszelben egyaránt előmozdítja a felvidéki magyarság fennmaradását. Indokoltan lép a kitüntetettek közé, ugyanis életművével, áldozatos munkájával sokat tett a nemzet értékeinek megőrzéséért, gyarapításáért, valamint a közép-európai népek békés együttéléséért. Lezsák Sándor  rámutatott, hogy Csáky Pál sorsszerűnek érezte, hogy 1956-ban született, egy drámát is írt a témában. Fiatalon élte át a csehszlovák területek 1968-as katonai megszállását.  Antikommunista meggyőződésűnek nevelték, a nyolcvanas években a rendszer ellenségének számított, amiről Pozsonyban dokumentumok tanúskodnak – ismertette az Országgyűlés alelnöke.  Megjegyezte: Csáky Pál személyesen is részt vett a palóc hagyományok ápolásában. Lezsák Sándor szerint joggal aggódik a szellemi igénytelenség elburjánzása, a nyomtatott irodalom háttérbe szorulása és a fiatalok hiányos történelemismerete miatt, ezért írt drámát a felvidéki magyarok meghurcoltatásáról. „Legfőbb politikai céljai – a magyarságot sújtó kollektív bűnösség következményeinek megszüntetése, a kártalanítás, a szabad nyelvhasználat -, sajnos, még mindig nem teljesültek” – jelentette ki Lezsák Sándor. Emlékeztetett arra is, hogy Csáky Pál miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltött Szlovákiában. Az Európai Unió működését belülről látva egyre inkább az a meggyőződése, hogy Közép-Európa szerepének erősödnie kell – tette hozzá. Amit szlovák politikusként nem tudott elérni, arra az Unió “színeiben” törekszik; úgy véli, hogy nemzetközi támogatás nélkül nem lehet előrelépni a kisebbségi, emberi jogok terén Szlovákiában. A diszkrimináció felszámolására törekszik, fáradhatatlanul dolgozik a keresztény magyar nemzetért – nyomatékosította Lezsák Sándor.

Márton Áron-emlékéremmel tüntették ki Juhász Juditot, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivőjét, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnökét; Matl Péter munkácsi szobrászművészt, magyar honalapítási emlékművek alkotóját; valamint Pátkai Róbert nyugalmazott evangélikus püspököt, a Magyarok Angliai Országos Szövetségének korábbi elnökét. Tamási Áron díjban részesült Hadnagy Jolán óvónő.

A ceremónián a Teleki Pál érdeméremmel kitüntetett Misztrál együttes zenéje is gazdagította. A díjátadó ünnepségre színvonalas kultúrműsor keretében került sor abban az ülésteremben, ahol hajdan Kossuth Lajos és Széchenyi István is szót váltottak.

Ethics Policy

Ethics Policy - Text