A Beneš-dekrétumok ügye továbbra is megoldatlan problémája a szlovák–magyar együttélésnek

A Beneš-dekrétumok ügye továbbra is megoldatlan problémája a szlovák–magyar együttélésnek

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a mai napon elmarasztalta Szlovákiát az MB c. Szlovákia ügyben a panaszos igazságos eljáráshoz való jogának megsértéséért. A pereskedés a Beneš-dekrétumok rendelkezéseinek utólagos alkalmazása kapcsán robbant ki.

A panaszos egy Bártfa melletti erdő tulajdonosa. Az érintett ellen a szlovák állam 2009-ben indított pert, a hatóságok szerint ugyanis magyar nemzetiségű nagyszüleitől 1946-ban el kellett volna kobozni az erdőt (akkor erre eljárási hibák miatt nem került sor). Az állam ugyan első- és másodfokon is elveszítette a pert, a főügyészség viszont 2014-ben rendkívüli felülvizsgálati kérelemmel (mimoriadne dovolanie) élt. Ennek következtében a Legfelső Bíróság 2015-ben kimondta, hogy mivel a panaszos felmenői magyar nemzetiségűek voltak, a 104/1945-ös dekrétum alapján földjeiket el kellett volna kobozni. A bíróság érvelése alapján az államnak utólag is érvényesítenie kell a föld elkobzását. A strasbourgi bíróság megállapította az igazságos eljáráshoz való jog megsértését. Az ügynek további következménye lehet, amennyiben az állam utólag valóban elkobozza az erdőt a dekrétumokra hivatkozva.

A Beneš-dekrétumok rendezésének ügye érzékeny kérdés, ugyanakkor, ahogy a fenti eset is mutatja, a földelkobzások ügye időről időre felmerül és mérgezi a szlovák–magyar kapcsolatokat is. Történik mindez annak ellenére, hogy a dekrétumokkal kapcsolatos hivatalos szlovák álláspont három érve közül kettőt is cáfol a strasbourgi bíróság: míg az állam szerint a dekrétumok már nem fejtenek ki joghatást és a jogfosztásokra nem a kollektív bűnösség elve alapján került sor, a mai döntés egy jelenleg is tartó eljárást vitat, amelyben a panaszostól egyedül a felmenői magyar nemzetisége miatt kobozzák el a vagyonát. A mai döntés egyben jelzi, szembe kéne nézni a harmadik érvvel is: a dekrétumok eltörlése valóban megkérdőjelezné a második világháborús rendezést?

Az eset mutatja, maguk a szlovák állami hatóságok és bíróságok tesznek azért, hogy a dekrétumok ügye ne váljon a múlt részévé, ehelyett újabb és újabb jogfosztásokhoz vezet. Emellett a dekrétumok aláássák Szlovákia nemzetközi megítélését. A kérdés rendezése ezért nemcsak magyar ügy: minden szlovák állampolgár közös érdeke is. Szükség van arra, hogy szakmai párbeszéd kezdődjön a dekrétumok eltörlésének módjáról és a jogorvoslati lehetőségekről, hogy megnyugtatóan rendeződjön a károsultak helyzete és megerősödjön a földek tulajdonosainak jogbiztonsága. Ezt a szakmai párbeszédet a szlovák hatóságok aktív bevonásával kell lefolytatni.

Ethics Policy

Ethics Policy - Text