A diákok helyett csak a tanároknak szól a kisebbségi tankönyv

Újabb fordulatot vett a nemzetiségekről szóló, két éve előkészített iskolai segédanyag sorsa – derült ki a Kisebbségi Bizottság legutóbbi ülésén. A szlovákiai kisebbségek képviselői segítségével összeállított gyűjtemény az oktatási tárca szerint legfeljebb a tanárokhoz jut majd el, de az iskolákba és a diákokhoz már nem, így továbbra is várni kell egy olyan tankönyvre, ami megismertetné a szlovák diákokkal a nemzetiségek történelmét, szokásait és jelenét.

A tankönyv megírásának ötlete még 2016-ban vetődött fel a nemzetiségi stratégia keretén belül, az eredetileg december végi határidővel létrehozandó kiadvány céljának szánták, hogy a diákok közvetlenül az iskolákban, a tanórák keretén belül tudjanak meg alapvető információkat a Szlovákiában élő népcsoportokkal kapcsolatban.

A 2016-os év folyamán az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) szervezésében megkezdődtek az írással és előkészítéssel kapcsolatos munkálatok. Az eredeti tervek kétféle, az alap- és középiskolásoknak szóló tananyag megírásával számoltak, végül az alapiskolák 5-9. tagozatos tanulói számára írt anyag előkészítése kezdődött meg. A koncepció alapján a Szlovákiában bejegyzett 13 kisebbség egyenként 6-8 oldalban mutatta volna be saját történelmét és tradícióit.

Az anyag megírásával kapcsolatban több probléma is felmerült, elsősorban az átláthatatlan egyeztetési folyamat miatt. Az Állami Pedagógiai Intézet csak késve és értelmezhetetlen szempontok alapján egyeztetett az elkészített anyag sorsáról többek között a Matica Slovenská kulturális szervezettel, illetve a Szlovák Tudományos Akadémia egyes intézeteivel – miközben a szerzők és a kisebbségek képviselői ellentmondásos, szórványos információkat kaptak arról, miként is alakul a leadott anyagok sorsa. A Kisebbségi Bizottság képviselői csak napokkal a szeptemberi ülés előtt, Tóth Tibor kérésére jutottak hozzá a szakvéleményekhez, míg a tankönyv mindössze az ülésen lett fizikai formában bemutatva.

A Kisebbségi Bizottság magyar képviselői azért is kulcsfontosságúnak tekintették az ügyet, mert korábban is megismerkedtek a tankönyv írásának körülményeivel. A Radi Anita (madari.sk) készítette magyar kisebbségről szóló rész, amely már 2016-ban elkészült és több megjegyzés is született hozzá, melyek egy részével a szerző hangsúlyosan nem értett egyet (mint a történelmietlen állítások bedolgozása vagy az a Matica slovenskától érkező javaslat, miszerint az 1920 előtti eseményekkel nem is szabadna foglalkozni egy hasonló kiadványban). Magyar szempontból komoly problémát okozott a szerzőktől függetlenül írt bevezető rész is, mely a többi kisebbségtől eltérően egyáltalán nem foglalkozott azzal a kérdéssel, mivel gazdagította a magyarság az országot.

Prékop Mária, az oktatásügyi minisztérium nemzetiségi főosztályának vezetője az ülésen közölte, hogy a tankönyv az egyes fejezetek minőségkülönbsége miatt nem kerül a diákok elé, mindössze a tanárok számára szolgál majd segédanyagként. Fizikai formában sem készül el, azaz nem nyomtatják ki, mindössze egy elektronikus verziójával találkoznak az érintettek.

A Kisebbségi Bizottság ülésén több kisebbség képviselője, valamint érintett szerzők is kifogásolták a tankönyv írásának menetét és több vonatkozó fejezetet. Ellentmondásos információk hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy mennyire voltak strukturáltak és logikusak a Pedagógiai Intézet részéről érkező instrukciók, valamint milyen politikai vagy történelmi szempontok érvényesültek a leadott szövegek módosításakor. Bukovszky László kisebbségügyi kormánybiztos konzultációt ígért a szerzőkkel és az Állami Pedagógiai Intézettel, azonban az ŠPÚ képviselői annak ellenére nem voltak jelen a kisebbségi bizottsági ülésen, hogy meghívót kaptak erre.

Összességében elmondható, hogy amennyiben a tankönyv nem jut el a célcsoporthoz, az súlyosbítja a szlovákiai kisebbségek problémáit, hiszen ha a fiatalok alapvető tájékozatlansága nincs kezelve, akkor az iskolarendszer folyamatosan újabb generációkat nevel ki, akik érzéketlenek lesznek a magyar vagy más kisebbségi vonzatú problémák iránt. A Kerekasztal részéről jó kezdeményezésnek tartjuk, hogy a stratégiai célkitűzésekben megjelent az erre vonatkozó igény, annál sajnálatosabb viszont, hogy a megvalósítás szándéka hiányzik. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a madari.sk portálon a szlovákul beszélő állampolgárokat kívánja megszólítani alapvető információk közlésével, ez azonban nem pótolhatja az oktatási rendszer alapvető hiányosságait a kisebbségi ismeretek terén. Szükség van a magyarokról és más kisebbségekről szóló hiánypótló tankönyvekre a szlovák iskolákban!

Ethics Policy

Ethics Policy - Text