Stratégiát készít a Kerekasztal

Stratégiát készít a Kerekasztal

Érsekújvárott, a Panoráma kultúrház épületében tartotta éves konferenciáját a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala november 11-én és 12-én. A két napos rendezvény első napján az oktatási és forrásteremtési kérdésekről volt szó, a második napon pedig a Kerekasztal, valamint a civil szektor céljai és lehetőségei kerültek fókuszba egy általánosabb diskurzus keretében. A konferencia legfontosabb folyománya, hogy a Kerekasztal egy hónapon belül elfogad egy részletes stratégiai tervet, hogy szervezettebben és új lendülettel tudja erősíteni és ösztönözni a civil szféra közéleti szerepvállalását.

Az első nap programja magyarországi és kárpátaljai szereplőket is megszólított, kettős céllal került megfogalmazásra. A gazdasági blokk legfontosabb feladata az volt, hogy összegezze a civil szervezetek forrásteremtési lehetőségeit, rálátást nyújtson arra, hová és milyen módon érdemes pályázni. Ennek keretén belül Hakszer Richárd programmenedzser az uniós támogatásokról és pályázatokról adott elő, Pogány Erzsébet pedig a Szövetség a Közös Célokért képzéseit ismertette. Varga György, a Visegrádi Alap ügyvezető igazgatóhelyettese a határon átnyúló, magyar civil szervezetek által mégis kevéssé kihasznált alap működésébe nyújtott betekintést. Pappné Popovics Judit, a Bethlen Gábor Alap osztályvezetője a magyarországi alappal kapcsolatos finanszírozási lehetőségekről beszélt, Rigó Konrád, a hazai kulturális tárca államtitkára pedig a készülő Kisebbségi Kulturális Alap és az innovatív projektek témájában adott elő.

Az oktatási panel blokkjainak célja az volt, hogy érdekfeszítő előadásokkal és beszélgetésekkel serkentsék a közgondolkodást az iskolaügy területén. Setényi János oktatáskutató a jó iskoláról értekezett – beleértve a vezetést, szervezést, a vezetők személyének jelentőségét. Orosz Ildikó a kárpátaljai oktatási rendszer múltjáról, valamint a jelenlegi nehézségekről tartott előadást – rámutatva a szlovákiai párhuzamokra és különbségekre. Fodor Attila az újabb oktatási reform téziseit vette szemügyre, Öllös László előadásában pedig a szélsőségesség került górcső alá – különösen az, milyen szerepük van a pedagógusoknak a téma megjelenése és a diákok gondolkodásának formálása kapcsán. „Visszatértünk a kétnapos konferenciára, úgy gondolom, ez egy sikeres döntés, az első napon lezajlott panelbeszélgetések egyértelműen nagyon pozitív visszhangra találtak és értékes előadásokat eredményeztek” – értékelte a napot Tóth Tibor, a Kerekasztal ügyvivője.

A konferencia szombati, második napja – a konferencia főnapja – a civil társadalom és a Kerekasztal általános kiútkereséséről szólt, különösen annak a tükrében, hogy a magyar közösség, a civil szféra és vele a Kerekasztal is a választások után jóval kisebb mértékű aktivitást mutatott, mint korábban. A kapcsolódó szakmai beszámolókból kiderült, hogy a látható, mozgósító társadalmi aktivitások száma, hangja és ereje ugyan visszaesett, de főként a Jogsegélyszolgálat tevékenysége révén továbbra is vannak sikerélményt jelentő ügyek. Előrelépés történt többek között a Selye János Egyetem magyar diplomái, a civil mozgalmak névhasználata kapcsán is, szakértők véleményezik a Kisebbségi Kulturális Alap tervezetét, valamint bírósági eljárás indult a peredi népszavazás eredményeinek el nem ismerése miatt is. A rá következő beszélgetés a Kerekasztal és a civil szféra lehetőségeivel, a szervezet felé irányuló elvárásokkal és a lehetséges kitörési pontok megfogalmazásával folyt – a teljesség igénye nélkül felmerült, hogy a Kerekasztal segíthetne a helyi civil hálózatok kialakításában és a társadalmi mozgósítás elősegítésében is.

A Kerekasztal Civil Társadalom Fejlesztéséért Díját az idén posztumusz Tóth Károly, a szervezet egykori szóvivője, a Fórum Intézet volt igazgatója és több polgári kezdeményezés elindítója kapta meg, életművének és a civil társadalom érdekében végzett áldozatos munkájának elismeréseként. Petőcz Kálmán a méltatásban rámutatott, Tóth Károly öröksége tovább él a társadalomban. Sándor Eleonóra, a díjazott özvegye arra hívta fel a figyelmet, hogy az életmű is jelzi, fel kell lépni a gyűlöletkeltés ellen.

A konferencia utolsó beszélgetőblokkja során kiderült, hogy ugyan érezhető az igény a kiútkeresésre és az aktívabb fellépésre, de a civil szektor lelkesedése csappan, a működőképes megoldások megtalálására viszont fokozott igény van.  A Kerekasztal ennek kapcsán tudatosítja saját felelősségét, a későbbiekben aktívabb és érthetőbb szerepet kíván vállalni. Decemberre egy konkrét, a szerveződés működésének minden területét szabályozó cselekvési terv készül el, hogy a legfontosabb felmerülő problémákra – többek közt az önszerveződés, hálózatosodás, jogi tevékenység – világos, a nyilvánosság számára is értelmezhető válaszokat tudjon adni. A Kerekasztal egyben fontosnak tartja a párbeszéd alapú politizálást is, azt, hogy a politikai elitünk tagjai képesek legyenek egymással konstruktív vitát folytatni.

kerekasztal_vallalas by kerekasztal on Scribd

Tags: ,

Ethics Policy

Ethics Policy - Text