Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai

Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai

Előzmények

A szlovákiai magyar lakosság száma 1921 és 2001 között 650 597-ről 520 528-ra, azaz 130 069 fővel (20,0%-kal) csökkent. (Ugyanezen idő alatt Szlovákia lakosainak a száma 300 870-ről 5 379 455-re, 2 378 585 fővel, azaz 79,3%-kal növekedett.) A magyar lakosság számának változása 1921 és 2001 között nem volt folyamatos. Demográfiai szempontból a magyar lakosság számának változása három időszakra tagolható.

TÓTH, KÁROLY (ED.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2009..

1. 1921 és 1950 között a magyarok száma csökkent. Az első világháborút követően a csökkenés a magyar középrétegek egy részének zömmel Magyarországra történő átköltözésével, a többes kötődésűek gyakran csak statisztikai nemzetiségváltásával, továbbá a zsidóság egy részének a magyarságról történő „statisztikai leválasztásával” magyarázható. A második világháború alatt és az ezt követő években egymással ellentétes előjelű folyamatok zajlottak: a Magyarországhoz visszacsatolt területeken a vegyes kötődésűek egy része újfent magyarnak vallotta magát, de a haláltáborokba elhurcolt zsidók is csökkentették a magyarság számát. A magyarság száma legnagyobb mértékben negyvenes évek második felében csökkent a kitelepítések, lakosságcsere, reszlovakizáció, deportálások következtében. Nem véletlen, hogy az 1950-es népszámláláskor 237 805-tel volt alacsonyabb a magyarok száma, mint 1930-ban.

2. A magyarság száma 1950 és 1991 között — az egyes évtizedekben csökkenő mértékben — emelkedett. Az ötvenes évek kimagaslóan magas növekménye kisebb részben a magas természetes szaporodásra, ettől jelentősen nagyobb mértékben a korábban reszlovakizált magyarok magyarságvállalására vezethető vissza. A hatvanas években a jelentős természetes szaporodást még kiegészítette a magyar identitást vállalók egy részének „statisztikai visszatérése” a magyarok körébe. A hetvenes és a nyolcvanas években már csökkenő, de még mindig jelentős mértékű természetes szaporodást az asszimilációs, nemzetváltási folyamatok jelentős mértékben csökkentették. Ugyanakkor a rendszerváltás és az 1991. évi népszámlálás közötti időszakban a korábban magát szlováknak vallók — egy területileg és korösszetétel szerint is eltérő összetételű része — magát magyarnak vallotta. (A nyolcvanas években zajló demográfiai folyamatokra és azok értékelésére a későbbiekben még visszatérünk.)

3. A szlovákiai magyarság népesedéstörténetének harmadik szakasza a kilencvenes évektől napjainkig tartó időszak, melyet jelentős mértékű magyarságfogyás jellemez.

1991 és 2001 között a magyarok száma 47 ezer fővel csökkent. A fo-gyatkozás meghatározó összetevői a magyar—szlovák asszimilációs folyamatok, a természetes szaporodást felváltó fogyás és a rejtett migráció.[7]

1. táblázat. A szlovákiai magyarok számának, arányának változása az egyes évtizedekben 1921—2001

Évek Növekedés/csökkenés
Szlovákia szám
szerint
Szlovákia (%) Magyarok
szám szerint
Magyarok (%)
1921-1930 328 923 11,0 -58 260 -9,0
1930-1950 112 524 3,4 -237 805 -40,1
1950-1961 731 729 21,3 164 250 46,3
1961-1970 363 244 8,7 33 224 6,4
1970-1980 453 878 10,0 7 484 1,4
1980-1991 283 167 5,7 7 806 1,4
1991-2001 105 120 2,0 -46 768 -8,2

Az ezredfordulót megelőző és az azt követő évek magyarságváltozásának vizsgálata több szempontból is különbözik. A kilencvenes évek demográfiai folyamatainak a vizsgálatára a 2001. évi népszámlálás adatainak a közzététele után — azaz az évtizedet behatároló két népszámlálás adatainak az ismeretében — került sor. Az ezredfordulót követő évek népesedési folyamatait az előző évtized és főleg az utolsó két népszámlálás adatainak a figyelembevételével elemezzük, illetve ezek alapján becsüljük a magyar lakosság számának alakulását a 2011. évi népszámlálás időpontjában.

Természetes szaporodás (fogyás)

Első körben vizsgáljuk meg a magyar lakosság természetes szaporodásának, illetve fogyásának az alakulását! Az 1991 és 2000 közötti évekre vonatkozólag rendelkezésünkre állnak a magyar lakosság születési és halálozási adatai. A 2001—2010 közötti évek utolsó három évének (regisztrált) adatait a korábbi évek adatai alapján becsüljük. (Az előző évek adatainak változásait figyelembe véve az eltérések a becsült és későbbiekben nyilvá-nosságra kerülő adatok között nagy valószínűséggel elhanyagolhatók lesznek.)

A demográfiai trendekben jelentős eltérések figyelhetők meg a kilencvenes években és az ezredfordulót követő évtizedben. 1991 és 2000 között 54 923 magyar nemzetiségű gyermek születését regisztrálták, a 2001—2010 közötti években ettől jelentősen kevesebb, 39 895 gyermek születésével számolunk. Azaz az ezredfordulót követő első évtizedben mintegy 27%-kal tételezünk fel alacsonyabb magyar születésszámot, mint az ezt megelőző évtizedben. A halálozások számában sokkal kisebbek az el-térések a két évtizedben. A kilencvenes években 57 068 magyar nemzetiségű elhalálozottat regisztráltak, a rákövetkező 2001—2010 közötti évek-ben 52 948 főre becsüljük a magyar nemzetiségű elhalálozottak számát. Mindkét évtizedben magasabb a halálozások száma a születéseknél, ezért a kilencvenes években a természetes fogyás több mint 2000 ezer fővel, az ezredfordulót követő évtizedben mintegy 13 ezer fővel csökkenti a regisztrált adatok alapján a magyar lakosság számát.

2. táblázat. A szlovákiai magyarok természetes népmozgalma 1991—2010

Évek Regisztrált adatok Várható adatok
Születések száma Halálozások száma Természetes szaporodás Születések száma Halálozások száma Természetes szaporodás
1991-2000 54 923 57 068 -2 145 55 747 67 911 -12 164
2001-2010 39 895 52 948 -13 053 40 493 63 538 -23 044

A fentiekben a magyar nemzetiségek regisztrált, azaz a hivatalosan közzétett népmozgalmi adataival számoltunk. Egy jelenleg is folyamatban levő, a korábbi vizsgálatoknál mélyrehatóbb, komplexebb, a járási szintű adatok alapján végzett kutatás során több vonatkozásban is a magyar nemzetiségűek regisztrált népmozgalmi adatainak inkonzisztenciáját figyeltük meg, azaz jelentős eltérések mutatkoztak a járások összlakosságának és magyar lakosságának adatai között. Előzetes elvárásainktól eltérően igen nagy eltérések a halálozások számának alakulásában mutatkoztak. Ezért a magyar lakosság korcsoportok szerinti megoszlásának figyelembevételével számoltuk ki a magyarok ún. várható születéseinek és halálozásainak a számát. Ezeket az ún. várható adatokat találjuk táblázatunk második részében.

Mint láthatjuk, a születések és a halálozások várható száma meghaladja regisztrált számukat, de az eltérés igen magas. A várható születések száma 1,5%-kal, a várható halálozások száma viszont 19%-kal magasabb a regisztráltnál.

Meghatározó, hogy mindkét évtizedben mintegy 10 000 fővel volt magasabb a természetes fogyás mértéke a várható adatok alapján, mint a regisztrált adatok alapján. Ebből következik, hogy visszamenőleg is, azaz a kilencvenes évekre vonatkozólag is korrigálnunk kell a magyarságfogyással kapcsolatos korábbi feltevéseinket.

A regisztrált adatok alapján 1991-ben a magyar lakosság 437 fős természetes szaporodást mutatott ki, a várható adatok szerint viszont már 463 fővel fogyatkozott a számuk. 2001-ben a regisztrált adatok szerint 1333 fős, a várható adatok alapján 2149 fős természetes fogyás volt kimutatható. Mindezek ismeretében módosítanunk kell azt a korábbi feltevésünket, hogy a magyar lakosság természetes fogyása a kilencvenes évek közepén vette kezdetét, a fogyatkozás vélhetőleg jóval korábban, a nyolcvanas évek végén elkezdődött. A két utolsó népszámlálás közötti időszakban (1991 és 2001 között) a regisztrált adatok alapján kimutatott természetes fogyás értéke meghaladta a 2000 főt, a tényleges fogyás ettől kissé alacsonyabb volt, mivel a magyar lakosság vándorlási egyenlege a vizsgált időszakban mintegy 600 fős többletet mutatott ki.[8] A várható adatok alapján a kilencvenes években a természetes fogyás jelentősen magasabb volt, értéke 120 000 körül mozoghatott. 1991 és 2001 között a népszámlálási adatok alapján kimutatott 47 ezer fős magyar népességcsökkenésből a természetes fogyás az előző években feltételezettnél sokkal nagyobb szeletet hasított ki, ezért az asszimiláció a korábban feltételezettnél kisebb mértékben járult hozzá a korábban kimutatott magyarságfogyáshoz, de továbbra is a magyarságfogyás meghatározó összetevőjét adta.

Megfigyelhetjük, hogy a nemzetiségváltás a kimutatott fogyás 60,2%-át, a természetes fogyás 25,5%-át, a rejtett migráció 4,7%-át, végül a nép-számlálás során nemzetiség szerint ismeretlenek közül a magyarok aránya mintegy 9,6-át tette ki.

1. ábra. A szlovákiai magyar népesség nagyságának becsült fogyása, di-menziói szerint 1991 és 2001 között
img_2015-01-12_06-22

A szlovákiai magyarság számának alakulása 2011-ben

A következő lépésben vizsgáljuk meg, hogy milyen értékek között mozog majd a szlovákiai magyarok száma a 2011. évre tervezett népszámlálás időpontjában! Mivel a szlovákiai magyarok számának alakulását nagyobb mértékben határozzák meg az asszimilációs folyamatok, mint a természetes népmozgalmi folyamatok, ezért a demográfiai gyakorlatban alkalmazott ún. koreltolásos módszer elvét a nemzetiségek esetében is alkalmazzuk. Azaz megvizsgáljuk, hogy az egyes évtizedekben milyen arányban csökkent a magyarok egyes ötéves korcsoportjaihoz tartozók száma. Ezt követően a 2001. évi korcsoportok szerinti adatokat e változások értékével súlyozzuk.

2. ábra. A magyar és szlovák nemzetiségű lakosság ötéves korcsoportjainak változása Szlovákiában 1991 és 2001 között (%)
img_2015-01-12_06-29

Vizsgálatunk gondolatmenete azon alapszik, hogy az egyes ötéves korcsoportokhoz tartozók számát a két népszámlálás közötti időszakban több tényező befolyásolja. Az egyik leglényegesebb a halálozások száma, mely az idősebb korcsoportok felé haladva növekszik, a másik pedig a nemzetközi vándorlásban keresendő.

Első ránézésre az országos adatok szintjén megfigyelhető, hogy az egyes ötéves korcsoportok fogyatkozása a két népszámlálás közötti időszakban (meghatározó mértékben a korspecifikus halálozási mutatókkal összefüggésben) az életkor előrehaladásával enyhén növekszik. Az 50—54 évesek korcsoportjától a növekedés egyre nagyobb mértékben gyorsul. Ez a természetes folyamat némileg eltérő módon alakul Szlovákia összlakossága, illetve a magyar és a szlovák nemzetiség esetében. A szlovák népesség korcsoportonkénti fogyatkozása csaknem azonos az összlakosságéval. A magyar népesség esetében eltérő a helyzet. Ugyan a magyar népesség ötéves korcsoportjaihoz tartozók számának fogyatkozása nagyvonalakban követi az országos trendeket, azonban a 10—14 és 30—34 évesek ötéves korcsoportjainak csökkenése mintegy 5-7 százalékponttal nagyobb az országos értékeknél. Az idősebb korcsoportok felé haladva az eltérés csökken, de az országosnál nagyobb mértékű magyarságfogyatkozás megmarad. Megfigyelhető, hogy a magyar népesség fogyatkozása ötéves korcsoportonként a 10—14 évesek csoportjától 40—45 évesek korcsoportjáig legalább kétszer akkora, mint az összlakosság esetében. A legnagyobb eltérés az országos és a magyar népesség korcsoportjainak fogyásában a gyermek- és fiatalkorúak korcsoportjainál mutatkozik. Ezért e markáns különb-ség meghatározó része nem az adatok esetleges pontatlanságára, torzulására vezethető vissza, hanem a nemzetiségváltási, asszimilációs folyamatokra.

Ha a korábbi két évtized, az 1970-es és az 1980-as évek adatait is hasonló módon megvizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a magyar népesség korcsoportok szerinti fogyatkozása a kilencvenes években volt a legnagyobb mértékű. A fogyatkozás hasonló lefolyású, de kisebb mértékű volt a hetvenes években. A nyolcvanas években viszont a csökkenés sokkal kisebb mértékű volt, egyes korcsoportok lélekszáma a 10 év alatt még nö-vekedett is, azaz egyfajta (átmeneti jellegű) disszimiláció következett be a magyarság javára ezeknél a korcsoportoknál.[9]

3. ábra. A magyar nemzetiségű lakosság számában bekövetkezett változá-sok ötéves korcsoportonként Szlovákiában 1970 és 1980, 1980 és 1991, 1991 és 2001 között (%)
img_2015-01-12_06-32

Erre a kedvező változásra annak ellenére került sor, hogy a roma nemzetiség felvétele a népszámlálási adatlapra a magyarság számát is csökkentette. A három évtized adatait ábrázoló grafikonon a 10—14 évesek képezik (2001-ben) a legfiatalabb korosztályt. Azoknak az adatai, akik a két cenzus közti időszakban születtek, nincsenek a grafikonon feltüntetve, mivel csak az utolsó népszámlálás alkalmával lettek először megszámlálva.

A magyar 0—4 éves népesség száma 10,3%-kal, az 5—9 éveseké 15,6%-kal volt alacsonyabb a 2001-es cenzus alkalmával, mint a születések száma az anyakönyvi adatok alapján. Szlovákia népességén belül a 0—9 éve-sek száma 2,3%-kal csökkent.[10] Az ötéves korspecifikus adatok vizsgálata alapján Szlovákia lakosságának fogyatkozása és a magyar népesség fogyatkozásának (az 1991-es és a 2001-es cenzus közti időszakban) mintegy 26 ezer fős különbsége mutatható ki. (Másképpen megfogalmazva: mivel a magyar népesség valamennyi kohorszon belül nagyobb arányban csökkent, mint az összlakosság, ez az — országos fogyatkozási aránytól való — eltérés a magyarság számának 26 ezer fős „statisztikai” csökkenését eredményezte.) Ez az érték hozzávetőlegesen jelzi a magyarok nemzetiség-váltásból származó veszteségeit a jelzett időszakban, a tényleges veszteség ettől eltér a különböző nem vagy csak körülményesen pontosítható torzító tényezők hatásának következtében.

Mint már említettük, korábbiakban a magyarság számának okait egy-egy népszámlálás után, utólag, két egymást követő népszámlálás által behatárolt évtizedre a rendelkezésre álló népszámlálási és népmozgalmi adatok (születések, halálozások, vándorlások száma) alapján vizsgáltuk és magyaráztuk. Tanulmányunkban a rendelkezésre álló adatok alapján próbáljuk előrebecsülni a szlovákiai magyarok számát a — még nem lezárult időszak végén várható — soron következő népszámlálás időpontjára.

Becslésünkhöz az ezredfordulót követő évek népmozgalmi adataiból, továbbá az utolsó három évtizedben a magyarság számának korcsoportonkénti változásaiból indulunk ki.

A legnagyobb eltérés a szlovákiai magyarok korcsoportok szerinti számának változásaiban az utolsó két évtizedben mutatkozott (lásd a 3. áb-rát). Az 1980-as években a legkisebb, az 1990-es években a legnagyobb mértékű csökkenés volt kimutatható korcsoportonként, ezért e két évtized folyamatait vesszük alapul becslésünkhöz. A 0— 9 évesek korcsoportjában a korábbi évtizedekben kimutatott népmozgalmi és népszámlálási adatok eltérései alapján becsüljük az eltéréseket. A fentiek tekintetbevételével (3. táblázat) 2011-re két becslést — egy optimista és egy pesszimista becslést — dolgoztunk ki. Az optimista becslés szerint 2011-ben a magyarok száma megközelíti a 487 ezret, a pesszimista változat szerint alig haladja meg a 461 ezret. Az első változat közel 34 ezer, a pesszimista változat mintegy 59 ezer fős magyarságfogyással számol. A két változat közötti eltérés jelentős mér-tékű, 25,5 ezer fő. Az előző évtizedben a magyarságfogyás meghatározó tényezőjét a nemzetváltási, asszimilációs folyamatok tették ki, ennek nagysága viszont jelentős mértékben függ többek között a magyar közösség pozitív vagy negatív jövőképeitől, a többségi társadalom kisebbségpolitikájától. Ezek a tényezők a népmozgalmi folyamatokkal összehasonlítva a jelenlegi ismereteink szerint kevésbé számszerűsíthetők. Tekintetbe véve a 2001-től eltelt időszak etnodemográfiai és etnopolitikai változásait, a ma-gyarok száma a két jelzett érték között 2001-ben nagy valószínűséggel az alacsonyabbhoz közeli értékhez állhat majd közelebb.

3. táblázat. A szlovákiai magyarok számának változása 1980—2011

Év Magyarok száma Változás
1980 559 490 7 484
1991 567 296 7 806
2001 520 528 -46 768
2011 – 461 241 -59 287
2011 + 486 701 -33 827
Az előadás a 2009-es csölösztői konferencián hangzott el

Irodalom

A Szlovák Statisztikai Hivatal honlapja http://www.statistics.sk/webdata/slov/sci-tanie/tab.
Gyurgyík László (1994): Magyar mérleg. A szlovákiai magyarság a népszámlálási és a népmozgalmi adatok tükrében. Pozsony, Kalligram.
Gyurgyík László (2006): Népszámlálás 2001. A szlovákiai magyarság demográfiai, valamint település- és társadalomszerkezetének változásai az 1990-es években. Pozsony, Kalligram.
Historická štatistická ročenka ČSSR. Praha, FŠÚ, 1985.
Historický lexikon obcí Slovenskej republiky 1970—2001. Bratislava, Bratislava 2003.
Mládek Jozef et al. (szerk) 2004: Demogeografická analýza Slovenska. Bratislava, Univerzita Komenského.
Pohyb obyvate stva v Slovenskej republike v roku 2000. Bratislava, Štatistický úrad SR, 2004.
Pohyb obyvate stva v Slovenskej republike v roku 2001. Bratislava, Štatistický úrad SR, 2004.
Pohyb obyvate stva v Slovenskej republike v roku 2002. Bratislava, Štatistický úrad SR, 2004.
Pohyb obyvate stva v Slovenskej republike v roku 2003. Bratislava, Štatistický
Pohyb obyvate stva v Slovenskej republike v roku 2004. Bratislava, Štatistický úrad SR, 2006.
Pohyb obyvate stva v Slovenskej republike v roku 2005. Bratislava, Štatistický úrad SR, 2006.
Pohyb obyvate stva v Slovenskej republike v roku 2006. Bratislava, Štatistický úrad SR, 2007.
Sčítanie udu domov a bytov 1991. Definitívne výsledky za SR, NUTS2, kraje, okresy a obce. Bratislava, Štatistický úrad SR, 2003.
Sociálna štatistika 1990. Bratislava, SŠÚ, 1993.


7. Lásd Gyurgyík 2006

8. A regisztrált adatok alapján 1991—2000 között a magyarok tényleges fogyása 1520 fő volt.

9. Ezt a disszimilációt más megközelítésben is megfigyelhetjük. Az 1980-as években egyes kelet-szlovákiai járásokban a magyar népesség (1990-ig) továbbszámított adatainál az 1991-es népszámlálás adatai magasabbak voltak.

10. Szlovákiában a kisgyermekek 0,63%-a halt meg 2001-ben egyéves kora előtt, az idősebb, 2—9 évesek halálozási arányszáma ennek az értéknek a töredéke.

Tags:

Ethics Policy

Ethics Policy - Text