Szlovákiai magyar 12 pont

Szlovákiai magyar 12 pont

Szlovákiai magyar 12 pont – miért van rá szükség?

Szombaton ismét március tizenötödikét ünnepeljük, az 1848-as pesti forradalomra emlékezünk. A magyarság egyik legnagyobb és legnépszerűbb, szimbolikus ünnepéről van szó: a korabeli Magyarországon a helyi viszonyokkal és állapotokkal elégedetlen tömeg tizenkét pontban fogalmazta meg követeléseit és mindennek hangot is adott.

A szlovákiai magyarság helyzete több mint másfél évszázaddal később sok szempontból hasonlít a márciusi események idején tapasztalható hangulatra. A társadalomban tapintható és érezhető a széleskörű, nemzetiségeken és ideológiákon átnyúló feszültség. A helyzetet tovább fokozza, hogy legsúlyosabb problémáinkra gyakran évtizedek óta eredménytelenül keressük a választ és a megoldásokat. A szlovákiai magyar tizenkét pont célja, hogy ezeket az égető kérdéseket a nyilvánosság számára is közérthető módon összefoglalja és hangsúlyozza.

Az utóbbi hónapokban mind a Kerekasztal, mind a társadalom sok értékes, de leginkább tanulságos tapasztalattal gazdagodott, miközben az érdekérvényesítés létező kereteit feszegette. Ebbe a vonalba tartozik a pozsonyi, kisiskolák ügyében összehívott tüntetés, az állami bürokratákkal folytatott egyeztetések és tárgyalások sora, mely a konszenzus és a megoldások keresésének jegyében telt. Meg kell találnunk az utat a közös problémák hangsúlyosabb képviseletéhez, olyan követeléseket kell megfogalmazni, melyek mögé ideológiáktól és pártállástól függetlenül, közösségként felsorakozhatunk. A 12 pont, melyet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala tagszervezetei útján eljuttat a márciusi megemlékezésekre, ezeket a követeléseket szándékozik összegezni.

  1. Önrendelkezést saját ügyeinkben!
  2. Alkotmányban rögzített kisebbségi jogállást, az alkotmánysértő jogszabályok eltörlését!
  3. Önálló, magunk által választott kisebbségi intézményrendszert!
  4. Gyakorlatban is érvényesíthető és számonkérhető nyelvi jogokat, a magyar nyelv hivatalos regionális nyelvvé nyilvánítását!
  5. Igazságos és átlátható támogatási rendszert, melyben nem mások döntenek helyettünk!
  6. A befizetett adóink maradjanak a régiókban!
  7. Államilag támogatott, munkahelyteremtő beruházásokat a magyarlakta régiókban is!
  8. Minőségi oktatást, iskoláinkat ne hozzák hátrányos helyzetbe!
  9. Az oktatási rendszer neveljen egymás elfogadására, ne hallgasson és ne tájékoztasson félre a kisebbségekről!
  10. Szlovák oldalról is vállalják fel az őszinte, jóakaratú szlovák–magyar párbeszédet!
  11. A kormány tartsa tiszteletben a jogszerűen kinyilvánított helyi népakaratot!
  12. Jól működő igazságszolgáltatást, senkit ne zaklassanak a nemzetisége miatt!

Szlovákiai Magyarok Kerekasztala

Tags: , ,

Ethics Policy

Ethics Policy - Text

  • Paal Tibor

    Nekem ez puding , a jogainkat nem kérni kell azok vannak ,a jogsértést meg a nevén kell nevezni nem becsomagolni stb….

    • Géza Tokar

      Követelésnek lett szánva 🙂

  • Erich Fazekas

    kérdés
    a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalához: az elsö pont- Önrendelkezést
    saját ügyeinkben! … az azt jelenti, hogy Magyar Megyét- Autonómiát! ?
    …mert ha azt, akkor tessék kiírni.!

  • Lőrincz László György

    Le lehet írni, hogyan képzeljük el Magyar Közösségünk életét itt és most. Legyen az a cél. Osszuk fel a lépéseket a cél felé – és kérjünk követeljünk “egy kis, valós” lépést, mely tekintettel van a pillanatni belpolitikai helyzetre.
    (Például ha most amikor az államalkotó nemzet (is) veszélybe került olyannyira, hogy megmaradása van kockán, inkább azt hangoztatnám, mi nem vagyunk hajléktalanok, munkanélküliek, cigányok vagy erőszakosan betelepítettek , hanem mi már ezer éve vállaljuk és megosztjuk nemzeteink sorsát minden viszontagságban. Mi nagy százalékban alkotó része vagyonk az országnak, fizetjük az adót és hozzájárulunk a terhek viseléséhez . Nem mi okoztuk a ország eladósodását, nem mi vagyunk a felelőssek az országból kimenekített pénzmilliárdokért.
    Tudatában vagyunk annak, hogy nem Argentínával, hanem a szomszéd nemzetekkel KELL együtt-élnünk.
    El kell érnünk, meg kell győznünk a Szlovákokat – egy a sorsunk, összefogásra van szükségünk és nem acsarkodásra. Ha ilyen párbeszédkörnyezetet hozunk létre – véleményem szerint Pered – szinte magától megoldódik.
    De tudatában kell lennünk annak is, hogy a Szlovákok és a szlovák politikusok, most nekünk semmit sem adhatnak, hiszen ők maguk is csak szolgák. Ismerve a két nemzet mentalitását – véleményem szerint – a Szlovákok most sokkal rosszabb helyzetben vannak mint a mi Szlovákiában élő Magyar Közösségünk. Hiszen – a külföldön munkát vállalókra gondolok – ők lettek Európa cselédei, velünk együtt.
    Ha, önrendelkezési jogainkra hivatkozunk, akkor nem a Szlovákoktól kell azt kérni, követelni, hanem attól, aki kezében van a hatalom – Szlovákia területén is. Már pedig a hatalom birtokosa most úgy fogalmaz – a nemzetállamoknak el kell tünniük. Ki radírozzuk őket Európa térképéről. Szintén nem tehetünk úgy, mintha sosem hallottuk volna Barara Spectre beszédét a multikultúrális Európáról , a transzformációról – és arról, hogy ebben a transzformációs folyamatban a vezető szerep a zsidóké.
    Most, hogy bizonyos mozgalmak Szlovákiában kétségbe vonják Szlovákia létét, mivel nem demokratikus úton, nem a nép akaratából jött létre Csehszlovákia felosztása, most akár azt is mondhatjuk, hogy az ott lakó nép megkérdezése nélkül lett meghozva a trianoni diktátum. De ha mindez a mai modern demokrácia szempontjából kétséges mi mondhatjuk: Ezertizenhat évvel ezelött a mi Magyar elődeink itt egy alkotmányos államot hoztak létre, amely megfelel a mai allamokról alkotott követelményeknek. Vagyis, mi itt – ahol már volt azóta tatár, török Habsburg Cseh és Szlovák – mi itt otthon vagyunk.
    Nekünk itt semmi bajunk a Szlovákokkal. Nyugodtan éljenek velünk. Sokkal jobb, ha ők is, mi is ezt hazánknak érezzük és közösen megvédjük, mint hogy mint a rossz testvérek egymással veszekednénk.
    Első kis lépésnek ajánlanám, hogy küldjünk Magyarokat is, akik megtámogatják a Szlovák küldöttséget Berlinbe most november 26-án és prezentáljuk a Szlovák népnek azt a jóindulatunkat, amely alapján könnyebben elintézhetjük a mi Közösségünk gondjait.