A Kerekasztal V. Országos konferenciájának összefoglalója

A Kerekasztal V. Országos konferenciájának összefoglalója

A népszámlálás eredményeinek elemzése, a kisebbségek jogállása, gazdasági érvényesülése és a civil szféra ereje voltak a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala éves konferenciájának fő témái.

Az idei eseményt Komáromban rendezték meg pénteken és szombaton, október 26-án és 27-én. Az ernyőszervezetként működő intézményébe idén 104 szlovákiai magyar civil szervezet jelentkezett.

A konferencia első napja a komáromi Selye János Gimnázium aulájában került megrendezésre. Ezen a nyitott napon a szlovákiai magyar felsőoktatás és a közelmúltban lezajlott “Ki a magyar?” vita voltak a legfőbb témák. A rendezvényen Komzsík Attila, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja és Csiba Péter, a Selye János Egyetem rektorhelyettese is előadott. Komzsík elmondta, hogy a szlovákiai magyar felsőoktatásnak meg kell határoznia, milyen lesz a társadalmi szerepvállalása, mi a célja. Az előadásokon elhangzottak a felsőoktatás és az ifjúságpolitika legfontosabb kérdései, mint a piacképes képzések biztosításának módja, vagy a fiatalok jövőképének, identitásának kérdése is. Szintén az identitás témájával foglalkozott a “Ki a magyar?” vita. A hazai sajtóban lezajlott diskurzusban a szlovákiai magyar értelmiségiek írták le véleményüket a témában. A konferencián a vita eredményeit összegezték, de az tovább folyik a Kerekasztal weboldalán és az Új Szó hasábjain.

A konferencia második napján, mely már a komáromi Tiszti Pavilonban zajlott Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője beszámolt a szervezet éves tevékenységéről. A közelmúltban a magyarokat képviselő politikai pártok és a Kerekasztal megállapodott a szlovákiai magyar alapdokumentumban. A konferencián, most ehhez a dokumentumhoz képest továbblépés történt, hiszen az egyes szervezetek a konkrét tennivalók meghatározása felé mozdultak el. Öllös László politológus, egyetemi oktató szerint a dokumentum valóban a minimumot tartalmazza, tehát azt, amiből nem lehet elhagyni semmit. Meg kell határozni azokat a körülményeket, melyek között a megfogalmazott célok megvalósulhatnak és a civil szférának ellenőriznie kell az egyezmény betartását. Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője a kisebbségi minimum gyakorlatba ültetésében a politikai képviselet felelősségét hangsúlyozta. A dokumentum megvalósításához civil összefogásra, valamint a politikai pártokkal való közös munkára van szükség, hiszen ez utóbbiaknak is elemi érdekét képezik a megfogalmazott célok – mondta Tokár.

A dokumentum tartalma és elfogadásának mechanizmusa komoly vita tárgyát képezte. Néhányan elégedetlenségüket fejezték ki a minimummal és annak elfogadási folyamatával kapcsolatban. A Kerekasztal Koordinációs Bizottságának tagjai azonban már korábban megismerték, miként zajlott a Kerekasztal, az MKP és a Híd közti egyeztetés, a jövőben pedig rendszeres lesz a tagszervezetek felé irányuló kommunikáció. Az Alapdokumentummal kapcsolatban érdemben három észrevétel hangzott el, ezeket a tárgyalóbizottság tagjai megválaszolták. További felvetés nem volt. Ezzel a konferencia elfogadta az Alapdokumentumot, és a továbbiakban az ebből következő feladatokról volt szó.

Az Alapdokumentum tartalmazza a szlovákiai magyar önkormányzatiság alapelveit is, melynek konkrét törvénytervezetbe öntött formáját Fiala-Butora János (A Kerekasztal jogásza és a Harvard Egyetem munkatársa) ismertette. A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet elkészítését társadalmi vita előzte meg. Fiala elmondta, hogy a vitában felmerült pontok közül pontosan melyeket tudták integrálni a tervezetbe. Így az oktatási, és a kulturális önkormányzatiság, vagy az alkotmányos és a nyelvi egyenlőség bekerült a dokumentumba. A területi alapú önkormányzatiság kapcsán elhangzott, hogy olyan esetben kell ezt az elvet alkalmazni, amikor azt a valós helyzet indokolja. Ilyen például a régiók gazdasági önrendelkezése.

A nyáron megalakult a Kerekasztal gazdasági bizottsága is. A kezdeményezés a szlovákiai magyar közösség gazdasági érdekérvényesítését szeretné szakmai alapokra helyezni. A munkacsoportot bemutató Antalík Imre közgazdász, egyetemi tanár az előadásának az “Élhetőbb országot!” jelszót adta, valamint bemutatta a bizottság működési keretrendszerét. A jövőben régió konkrét gazdasági problémákra szeretnének szakmai megoldásokat nyújtani. A munkacsoport a régiófejlesztési ügynökségek képviselőit is bevonja a tevékenységébe.

Gyurgyík László demográfus a 2011-es népszámlálás eredményeit elemezte, melyeket a közelmúltban térképeken is ábrázoltak a Kerekasztal szakemberei. A vizualizáció világosan mutatja, hogy a nyelvhatáron és a nagyobb városokban jelentős mértékű az asszimiláció. Gyurgyík a népszámlálási adatok ismertében elmondta, hogy a nemzetiséget nem megjelölő emberek aránya a magyar falvakban alacsony volt, ám például Kassán kiugróan magasnak mutatkozott.
A konferencián átadták a Civil-díjat, melyet Žák-Malina Hedvigenek és Roman Kvasnicának ítéltek oda.

Petőcz Kálmán emberjogi szakértő előadásában az alkotmányos keretekről és oktatásügyről beszélt. Elmondta, hogy az oktatás átalakítását az ENSZ gyermekjogi egyezményeire kell alapozni, erre kell hivatkozni, hiszen ezt Szlovákia elfogadta. A magyar nyelvű közoktatás problémái hosszabb diskurzus témáját képezték. Felmerültek a pedagógusképzés problémái is, mint például az, hogy az egyetemek nem készítik fel a szlovák nyelvet oktató tanárokat arra, hogy miként oktassanak nem szlovák anyanyelvű diákoknak szlovák nyelvet. Ezek mellett az iskolahálózat, a tankönyvek, valamint az oktatási rendszer egyéb kérdései is terítékre kerültek. A konferencián elhangzott az az igény, hogy a Kerekasztal foglalkozzon az oktatás problémáival és kihívásaival is.

Az elmúlt időszakban nagy közérdeklődés követte a civil szféra nyelvhasználati jogok érvényesítése érdekében indított kezdeményezéseit. Így a konferencia egyik fontos témáját a magyar nyelvhasználat szlovákiai állapota adta. A témában Boldoghy Olivér adott elő. Említette a komáromi kórház magyar feliratának esetét, amikor az egészségügyi intézmény civil nyomásra kényszerült a “Kórház” felirat kihelyezésére. Erre egyébként törvény is kötelezi. Bemutatta még a “Fontos vagy!” mozgalmat, amely a gazdasági szférát igyekszik arra motiválni, hogy a szlovák mellett a magyar nyelvet is használja. Felmerült még a vasúti kétnyelvűség ügye is. Ennek megvalósulására, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia – Dvojjazyčné Južné Slovensko aktivistáinak akciója nyomán, A. Nagy László ígéretet adott. Az ígéret megvalósítására azonban az anonim aktivisták állomásfelújítása után több hónappal sem került sor.

A Kerekasztal további társadalmi vitákat készül beindítani, például az oktatás, vagy a szociális ügyek témájában. Az év folyamán a további tevékenységről a Koordinációs Bizottság, illetve a szóvivő fog beszámolni.

 

Fotógaléria

Fotó: Kerekasztal.org: Matús Gergely, Laczkó Sándor
Videó: kerekasztal.org, televizio.sk

Tags: , ,

Ethics Policy

Ethics Policy - Text

  • HARMONIA_AT_PT

     
    Feszti Zsol
    felszólalásának egyik írásos alapja:

    Nyilatkozat

    az SZMK egyeztetés és felhatalmazás nélkül kidolgozott

     Alapdokumentuma és annak
    nyilvánosságra adása kapcsán

        “A Kerekasztalon belül minden döntés csak közmegegyezéses alapon
    születik. Tehát minden tagszervezetnek egyet kell értenie azzal. Ezáltal válik
    valamely javaslat a Kerekasztal álláspontjává. Senkit se lehet leszavazni, mert
    nincsenek is szavazások. Mivel az egyes ügyekben sok szervezet egyeztet, a
    Koordinációs Bizottság, vagy az egyes szóvivők, de bármely szervezet javaslatát
    minden tagszervezetnek meg kell ismernie, és addig kell egyeztetni a döntésről,
    amíg közmegegyezés nem születik. Ha valaki nem szól hozzá a kérdéshez, az a
    beleegyezését jelenti. Az országos konferenciát kivéve, minden egyeztetés
    elektronikusan, e-mailen vagy telefonon történik.” (Forrás:
    http://www.kerekasztal.org/rolunk/)

         Alulírott felvidéki
    magyar civil szervezetek tiltakozunk az
    ún. „kisebbségi minimum” aláírása miatt, mivel a Kerekasztal illetékesei a
    tagsággal sem e-mailen, sem más módon nem egyeztettek. A Kerekasztalt jelenleg
    alkotó 73 szervezet és intézmény, 5 vállalkozó és 8 jeles személyiség
    feltehetőleg semmit sem tudott arról, hogy milyen megegyezés készül. A
    szervezet nevében néhányan felhatalmazás nélkül, szinte titokban, tárgyaltak
    hónapokon keresztül az MKP és Most-Híd pártok vezetőivel.

     

         Tiltakozunk „A szlovákiai
    magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei” című dokumentum
    tartalma miatt is, mivel nevezett dokumentum meglátásunk szerint nem segíti a
    felvidéki magyar nemzeti közösség megerősödését és tagjainak a boldogulását.

         Hiányoznak belőle olyan
    alapvető kérdések alkotmányos rendezésére vonatkozó javaslatok, mint a nyelvi,
    gazdasági és politikai elnyomásunk megszüntetése, a magyarságot mai napig sújtó
    Beneš-dekrétumok eltörlésének a követelése, és az
    aláíró felek kötelezettségvállalása az alapdokumentum céljainak eléréséhez.

         Figyelmen kívül hagyja az ET
    Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334. sz. határozatát, mely a demokráciáról,
    valamint a többségi és kisebbségi nemzet párhuzamos nemzetépítéséről a
    következőket állapítja meg: „A demokrácia nem csupán annyit jelent, hogy a
    többség nézeteinek mindig diadalmaskodnia kell: olyan egyensúlyt kell
    kialakítani, amely biztosítja a kisebbségekkel szembeni igazságos és megfelelő
    bánásmódot, és megakadályozza a domináns pozícióval való visszaéléseket.”

     

         A nyelvi elnyomás megszüntetése
    az alkotmány hivatalos nyelvvel kapcsolatos cikkelyének módosítását igényli a
    következőképpen:

    A Szlovákiában élő népek
    nyelvének hivatalos használatát azonos feltételekkel kell szabályozni a
    település lakossági összetételéből kiindulva
    A nagytérségekben, az országos
    hivatalokban és nagy közösségi szolgáltatóknál a hivatalos nyelveket az
    oda tartozó települések hivatalos nyelve alapján kell megállapítani

     

        Gazdasági elnyomásunk
    megszüntetésének érdekében az alkotmánynak tartalmaznia kell:

    A közfeladatokat és az érte járó
    juttatásokat a népcsoportok között létszámarányosan kell elosztani

     

         Politikai elnyomásunk
    megszüntetésének érdekében az alkotmánynak tartalmaznia kell:

    A települések önként
    kialakíthatnak közös közigazgatási különleges jogállású (autonóm)
    nagytérségeket, magas fokú pénzügyi, kulturális és közigazgatási
    önállósággal
    A népcsoport képviselete, mely
    népcsoportarányosan alanyi jogon jár, vétójoggal rendelkezik a
    döntéshozatali szervben
    Az ország bármelyik polgára
    felvehet másik állampolgárságot a szlovák elvesztése nélkül
    A törvényhozás a népek és a
    térségek két kamarájából áll
    Tiltott a kollektív bűnösség
    elve és elismeri a népcsoportok közösségi jogait

         Az aláíró felek kötelezik
    magukat, hogy bel- és külföldi tárgyalásaikon a fenti célok elérését
    szorgalmazzák, és nem kötnek egyességet olyan szervezetekkel, akik nem ismerik
    el a felsorolt követeléseket. Továbbá a jövőben csak olyan dokumentumot és
    nyilatkozatot adnak ki, mely összhangban van az itt leírtakkal.

     

     

                Kelt: 2012. 10. 27

  • Feszty Zsolt

    Idézet a fenti beszámolóból: “A Kerekasztal Koordinációs Bizottságának tagjai azonban már korábban megismerték, miként zajlott a Kerekasztal, az MKP és a Híd közti egyeztetés, a jövőben pedig sűrűsödni fog a tagszervezetek felé irányuló kommunikáció.” Csodálom, hogy ezt le merték egyáltalán írni!

    Még egyszer idemásolom, hogy mi az, amit Önök meg akarnak magyarázni:
    “A Kerekasztalon belül minden döntés csak közmegegyezéses alapon születik. Tehát minden tagszervezetnek egyet kell értenie azzal. Ezáltal válik valamely javaslat a Kerekasztal álláspontjává. Senkit se lehet leszavazni, mert nincsenek is szavazások. Mivel az egyes ügyekben sok szervezet egyeztet, a Koordinációs Bizottság, vagy az egyes szóvivők, de bármely szervezet javaslatát minden tagszervezetnek meg kell ismernie, és addig kell egyeztetni a döntésről, amíg közmegegyezés nem születik. Ha valaki nem szól hozzá a kérdéshez, az a beleegyezését jelenti. Az országos konferenciát kivéve, minden egyeztetés elektronikusan, e-mailen vagy telefonon történik” (http://www.kerekasztal.org/rolunk/)

    Ott is elmondtam, hogy a 16 tagú Koordinációs Bizottság nem lehet egyenlő az elmúlt évben 73 tagú Kerekasztallal. Mert ha igen, nagy baj van. S nem is fog nagyon bővülni a KB, ha keddenként fogja tartani a gyűléseit Somorján. Aki dolgozik, annak esélye sincs részt venni rajta – még Komáromból sem, nem hogy távolabbról.

    Ha sűrűsödni fog a kommunikáció, akkor jogos volt, amit elmondtam! Magyarán beismerték, hogy hibát követtek el. Épp csak a szükséges következtetést nem vonták le belőle. 

    Ha pedig nem volt jogos, akkor nem kell a kommunikáción igazítani. Sőt! Az ott elhangzott ellenérvek nyomán a jövőben elég lenne csak a honlapra feltenni mindent – s magára vessen, aki nem olvassa. 

    Tisztelt illetékesek és KB tagok! 
    Önök egyszerűen átléptek rajtunk, kihagytak minket. Ez van. Csak akkor nem kell olyanokat állítani, hogy mi vagyunk a Kerekasztal alapkövei. Egyszerűen csak hivatkozási alap vagyunk. A T.Ü.Kör PT már csak volt.
    Egy szűk körben kitalált stratégiához kellünk, használnak igazolásul. Ebben a színjátékban nem veszünk tovább részt. Nagyok vagyunk már ahhoz, hogy mások színpadán bábok legyünk.

    Nem voltak, s most sincsenek illúzióim. Nem gondolom, hogy bármi is változni fog  – a sűrűsödő kommunikációt leszámítva – attól, amit elmondtam, ill. most leírtam. Továbbra is fenntartom, hogy felhatalmazás nélkül cselekedtek. S nem látok garanciát arra nézve, hogy a jövőben ez nem fog megtörténni újra. Ha a többi szervezetet ez nem zavarja, lelkük rajta.
     
    Egyszerűen csak nem tehettem, hogy szó nélkül hagyjam a beszámolóban foglaltakat.

  • Ha igaz, hogy “A Kerekasztalon belül minden döntés csak közmegegyezéses alapon
    születik. Tehát minden tagszervezetnek egyet kell értenie azzal. Ezáltal válik
    valamely javaslat a Kerekasztal álláspontjává”, akkor igazat kell adnom Feszty Zsoltnak.
    Ez a szabály valahogy elkerülte a figyelmemet, mert tudok 2/3-os vagy 3/5-ös döntésekről, de 100%-os egyetértésen alapú döntést talán csak az ENSZben praktizálják, többségében nincs is megegyezés.
    Tehát, ha ez a szabály érvényes, gyorsan meg kell változtatni és nem a T.Ü.Kör PT felháborodása miatt, hanem azért, mert közmegegyezéses alapon döntés sose születne!

    A koordinációs bizottságba joga van bárkinek jelentkezni, mivel a KOLON PT nem jelentkezett be, ezért nem tagja a KB-nak, mi mást tehetnénk, minthogy elfogadjuk döntésüket, esetleg elmondom az ellenvéleményem…

  • Lenne két megjegyzésem Feszti úr felszólalásával elindított vitához, melyekből a legtöbbet már elmondták a konferencián, nem is egyszer.

    1) Valahogy senki sem emeli ki (habár felolvassa), hogy “Ha valaki nem szól hozzá a kérdéshez, az a beleegyezését jelenti.” Ez tételesen benne van az alapszabályban. Tóth Károly és többek is említették, hogy jópár tagszervezet hozzászólt a dokumentumhoz, véleményezte, kritizálta. A lehetőség megvolt. Tegye mindenki a szívére a kezét és mondja, hogy semmit sem tudott arról, hogy a kisebbségi minimum előkészítés alatt áll. Aki nem szólt hozzá, az beleegyezett. Olyan pont nincs, hogy addig kel várni, míg mindenki hozzá nem szól minden döntéshez…ez a modell nyilván nem működhetne effektíven, ha egyáltalán működne. Persze a kommunikáción lehet javítani, ahogy Tokár Géza meg is ígérte, de az alapelv le van írva az idézőjelben. Analóg helyzet, minhogy senki sem veti fel, hogy nem tud egy törvényről, mikor szankcionálni akarják, mert ez nem jogosítja fel a be nem tartására.

    2) Ahogy többen is elmondták, főleg Petőcz Kálmán: a nemzeti minimum NEM a Kerekasztal programja. Lényegében véve egy papír betűkkel, amit szakértők (akik a Kereksztal KB-nak tagjai, és még rajtuk kívül jópár egyén) a két párt elé rakott, akik aláírták. Így is lehet értelmezni. Nem program, nem szabályzat, ami a Kerekaztalhoz köthető formálisan. Ha a két párt aláírta volna, s valamelyik tagszervezet nem ért egyet valamilyen ponttal vagy az egész dokumentummal…akkor mi történt volna? A két párt ígyis aláírhatta volna a “papírt”, a Kerekasztal beleegyezése nélkül. Ezt is meg kell érteni. Ez nem döntés volt, csupán egy “ajánlat” a Kerekasztal részéről. Bárki más is leülhetett vona tárgyalni a két párttal, akár Feszty úr is, és ebben senki sem akadályozhatta volna meg.

    3) Autonómiát kiáltani lehet, csupán márlegelni kell, hogy mit lehet elérni a jelen helyzetben. Minden dologban vannak csorbák, persze, és mindig vannak erre építő ideálok. A kisebbségi minimum természetesen nem fogja tegnapról holnapra megváltoztatni a helyzetünket, sem a szlovák politikai klímát s közgondolkodást. Magyarul: Nem lesz olcsóbb tőle a kenyér. De ha kicsit mélyebbre nézünk: a két párt leült egymással tárgyalni! Továbbá civil kezdeményezésre! Megszületett egy dokumentum, mely olyan elveket tartalmaz, amik érvényesítését politikai (akár vélt, akár tényleges) hatalom aláírással vállalta, tehát számonkérhető. Együttműködés jeleit mutatják. S talán könnyebb (nemkevésbé gyümölcsözőbb) ezekért az elvekért kiállni, mint szélmalomharcot vívni az Állammal olyan kérdésekben, amikre csak az energiát pazarolnánk, de előrelépést nem érnénk el. A helyzetünk nem rózsás, de inkább vadásszunk és lőjünk minden nap egy nyulat, mint menjünk neki rögtön az elefántnak egy .22-essel.

    • Feszty Zsolt

      Tisztelt Matus Kilencvenkettes Gergely!
      Ne hagyja figyelmen kívül azon tényt, hogy előbb értesíteni kell a tagszervezeteket, s azután jöhet csak a véleményezés. Onnantól kezdve megáll az érvelése. Én elsősorban az értesítést hiányoltam.
      Tóth Károlyék nem mondták, hogy sokan véleményezték az Alapdokumentumot. Azt mondták, hogy valamiféle tervezet felkerült a honlapra, amit akár véleményezni is lehetett (volna), s ezzel eleget tettek a követelményeknek.
      Én azt állítottam, hogy ha ez így elég, akkor semmi másról sem kell kiértesíteni minket. Viszont kevésbé hangsúlyos dolgokról kaptunk emailt, erről pedig nem.  Ezt nem nekem kell megmagyaráznom.
      Ön azt állítja, hogy a nemzeti(ségi) minimum nem a Kerekasztal programja. Én azt mondom, mindegy, hogy kinek a mije. A Kerekasztal nevében FELHATALMAZÁS nélkül vettek részt benne. Ennyi. Bővebben holnap a http://www.korkep.sk honlapon.
      Egyedül a Most-Híd járt jól az Alapdokumentummal. Ezen gondolkodjon.

      • Fiala János

        Tisztelt
        Feszty Zsolt Úr!
        Elolvastam a nyilatkozatát meg a körképes cikket is, és lenne egy kérdésem. Azt
        kifogásolja, hogy nem értesítették e-mailben a tárgyalásokról. Ezzel egyet is
        értek, értesíteniük kellett volna. De ugyanakkor az értesítés elmaradása
        ellenére tudott a tárgyalásokról meg a tervezetről is, hiszen ahogy a körképnek
        nyilatkozta, még a sajtóban is megjelent. Akkor
        miért nem jelezte, hogy kifogása van a folyamat ellen? Miért most utólag? Ezzel
        így az értesítés elmaradása nem tűnik olyan súlyúnak, ami indokolná a
        felháborodást. Mit csinált volna máshogy, ha értesítik? És ebben hogyan
        akadályozta meg az értesítés elmaradása? Ha sehogy, akkor ezt tényleg inkább
        házon belül kellett volna rendezni, mindenki jobban járt volna.

      • Fiala János

        Még egy dolog:
        szükségesnek és időszerűnek tartja az Alapdokumentum megírását. Ugyanakkor azt
        szeretné, ha minden civil szervezet részt vett volna a megvitatásában. Azzal
        gondolom egyetért, hogy a Híddal és az MKP-val nem tárgyalhat egyszerre minden
        civil szervezet, már csak a nagy számuk miatt sem. Pláne nem nyilvánosan,
        hiszen akkor reménytelen lenne a megegyezés. Ha minden Kerekasztal tag részt
        vesz a vitában, úgy esetleg a Kerekasztal saját anyagát sikerül elfogadtatni,
        semmiképpen sem egy olyan anyagot, amit a pártokkal együtt ír alá a
        Kerekasztal. Ez két különböző műfaj.

        Semmi nem zárja
        ki, hogy a másik dokumentum, a civil álláspont is megszülessen. Ez a Kerekasztalnak
        mindig is célja volt. Ugyanakkor nem értem miért haszontalan, hogy a pártokkal
        is létrejött egy közös nyilatkozat. Van mire építkezni a jövőben.

        • Feszty Zsolt

          Tisztelt Fiala János!

          Mindenekelőtt megköszönöm, hogy megtisztel figyelmével. Megértését kérem, amiért csak most válaszolok.
          Első felvetésére válaszolva megvallom, nem a Kerekasztal, Felvidek.ma, bumm.sk, korkep.sk, stb. honlapjaival kelek és fekszek. Így eshetett meg, hogy pár nappal az aláírás előtt szereztem tudomást magáról a kezdeményezésről (azt hiszem azon beszámolókból, melyek a 2 párt közgyűléséről tudósítottak -szept. 22).
          Mondhatnánk persze, hogy ez az én bajom. De éppen ezért (is) várnám el egy szervezettől, melynek tagja vagyok, hogy értesít a belül zajló ügyekről.
          Ekkor már késő volt bármit is tenni, lépni. Tisztában voltam vele, hogy ahol közgyűlések döntöttek az aláírásáról, s ki volt tűzve az aláírás napja – ott már nincs mit tenni.

          “Miért most utólag?”
          Mert most volt konferencia, ahol “magunk közt” voltunk, s ahol okkal-joggal vethettem fel kifogásaimat (a “felháborodás” szót visszautasítom – egyetlen egyszer emeltem meg a hangom, amikor eljöttem, s azt is azért, mert nem volt nálam mikrofon.). A többit megírtam. A biztosítékot nálam a kerekasztalos beszámoló verte ki. Az a rafináltan mefogalmazott, önmagukat igazoló rész, amivel az írásomat is indítottam. Ezután éreztem úgy, hogy nem hallgathatok.
          Ha viszont hamarabb adok nyilvánosságot aggályaimnak, akkor meg valószínűleg azt kapom meg, hogy először miért nem házon belül próbáltam meg tiszta vizet önteni a pohárba?!

          “Mit csinált volna máshogy, ha értesítik? És ebben hogyan akadályozta meg az értesítés elmaradása?”
          Attól függ, miről értesítenek.
          S legalább javasol(hat)tam volna. Pl. azt, amit a Körképben is mondtam (“érintetlenül hagy 2 olyan témát, ami Felvidéken megkerülhetetlen – a
          Beneš-dekrétumok, ill. az állampolgárság kérdését. Ha ez nem fér bele a
          minimumba, akkor mi?! Gyakorlatilag nem vállal közösséget a
          magyarságukért meghurcoltakkal.”). Legfeljebb nem fogadják el. Így esély sem volt.

          “Ha minden Kerekasztal tag részt vesz a vitában”
          Nem gondoltam erre, nem is említettem ilyet. A helyben elhangzott felvetésem is a következő volt (amit a Körképnek ugyancsak megírtam): “Miből állt volna egy rövid e-mailben körkérdést intézni hozzánk, hogy
          kívánjuk-e a Kerekasztal részvételét egy ilyen folyamatban, s
          megbízzuk-e a KB-t a tervezet kidolgozásával, amit majd véglegesítése
          előtt szétküldenek mindenkinek?!” Igazából ez is felületes, de Önök ennyivel már védve lettek volna. Nyár volt, sokan nyaraltak, nem biztos, hogy komolyabban foglalkozni akartak volna a kérdéssel, stb.

          “miért haszontalan, hogy a pártokkal is létrejött egy közös nyilatkozat”
          Megfordítom: miért hasznos?! Rá volt-e szorulva a Kerekasztal arra, hogy összeadja magát most és így a 2 párttal?! Úgy látom, az egésznek inkább gesztusértéke van. Kis túlzással, ha egy üres papírt írnak alá mindhárman, az is elérte volna ugyanezt a hatást.

          Még mindig nem világos előttem, hogy ki volt a kezdeményező fél. S
          azt sem értem, mi indokolta amiért most, s amiért ilyen gyorsan kellett
          ezt tető alá hozni?!

          Őszintén szólva, úgy látom, ezzel a dokumentummal egyes-egyedül a Most-Híd járt jól. De ez már egy másik téma.

          Még egy “apróság”: a beszámolót – ha jól látom, utólag – így egészítették ki: “Az Alapdokumentummal kapcsolatban érdemben három észrevétel hangzott el,
          ezeket a tárgyalóbizottság tagjai megválaszolták. További felvetés nem
          volt. Ezzel a konferencia elfogadta az Alapdokumentumot, és a
          továbbiakban az ebből következő feladatokról volt szó.”
          Nos, ha nincs szavazás (működési szabály, 1. pont) miként fogadhattak el bármit is?
          S miért is kellett elfogadni – vagy ezt sugallni – ha Önök szerint rendben volt, ráadásul ennyi idővel az aláírás után?! Pontosabb, s igazabb lett volna a “tudomásul vették”.
           
          Tisztelt Fiala úr!
          Igyekeztem legjobb tudásom szerint, tiszta lekiismerettel megválaszolni kérdéseit. Ha nem bánja, részemről lezártnak tekintem ezt a vitát. Önnek természetesen jogában áll véleményét ugyanitt megírni, de én arra már nem fogok válaszolni.

          Amennyiben további párbeszédet folytatna, szívesen állok rendelkezésére. Azt kérem azonban, hogy e-mail címemre írjon.

          • Fiala János

            Tisztelt Feszty
            Zsolt!

            Köszönöm
            válaszát. Az email-címét sajnos nem ismerem, ezért itt válaszolok.

            A
            minimum-tárgyalásokon egyébként nem vettem részt, ezt csak a tévedések
            elkerülése végett írom.

            A Kerekasztalnak
            értesítenie kellett volna a tagszervezeteit a tárgyalásokról, nem volt elég a
            honlapon és a sajtóban ezt nyilvánosságra hozni (bár egyébként nem csak a
            blogportálokon, hanem az írott sajtóban is megjelentek erről tudósítások, sőt
            még a szlovák sajtóban is, és nem csak szeptemberben, az aláíráskor, hanem
            minden tárgyalási forduló előtt és után, úgyhogy tényleg meglep, hogy nem tudott
            a dologról – de elfogadom, hogy így van, nem is szándékozom vitatni). Ebben
            igaza van, ez hiba volt a Kerekasztal részéről. Ebből le is vonta a KB a
            tanulságot, és a jövőben ez már remélhetőleg nem fog előfordulni. De ezt a
            kilépése indokának megjelölni enyhe túlzás. Az évek során több civil
            koalícióban vettem már részt, ha mindegyikből kiléptek volna a tagok egy ilyen
            dolog miatt, akkor egyik sem vált volna működőképessé,
            és semmilyen közös civil akció sem alakult volna ki.

            Ha jól értem,
            Önnek inkább magával az alapdokumentummal szemben vannak kifogásai. Ezekkel nem
            értek egyet. Nem hiszem, hogy fölösleges volt megírni a dokumentumot és aláíratni
            a pártokkal, nem hiszem, hogy tetszőlegesen bővíteni lehetett volna a listát,
            és nem hiszem, hogy csak a Híd járt jól vele. Sokáig beszélhetnék ennek okairól,
            de jelen esetben ez mellékes, teljesen elfogadom ugyanis, ha Ön máshogy látja a
            dolgokat, ezért nem akarja nevét adni dokumentumhoz, és kilép a Kerekasztalból.
            Ez azonban nem „hiba” a Kerekasztal részéről, hanem érdemi véleménykülönbség Ön
            és a Kerekasztal között.

            Amit szerintem elfogadhatatlan, az az, hogy egy érdemi véleménykülönbségből erkölcsi kérdést csinál.
            Ha valójában a dokumentummal magával van baja, akkor miért az értesítés
            elmaradását használja fel a kilépése indoklásának ürügyéül, hogy így próbálja
            delegitimálni a Kerekasztalt? Sokkal korrektebb lett volna, ha azt mondja, nem
            ért egyet a dokumentummal, ezért lép ki, és világosan elválasztja a két
            kérdést.

          • Feszty Zsolt

             feszty.zsolt kukac gmail.com
            Valamiért nem engedi egyszerűen beírni az e-mail címet. Azért remélem, ebből is kiderül.

  • Mivel nem voltam jelen, nem tudom értékelni  a Feszty kontra Kerekasztal vitát, mégha jogosak is bizonyos értelemben Feszty úr kifogásai, a T.Ü.Kör PT demonstratív kilépését nem tartom indokoltnak, ez semmiképp nem igazolja Feszty úr és a civil szervezetének a megegyezőkészségét, épp ellenkezőleg, adódott egy ok, egy alkalom a Kerekasztal megfúrására, beigazolódni látszik, amit az SZAKC újjászervezése után mondtam, hogy a Kerekasztalnak nem lesz könnyű dolga, mert beindul az „oszd meg és uralkodj“…

    A T.Ü.Kör PT-t majd követi a Harmónia Autonómia, mert a Kerekasztal nem
    vállalta fel a területi autonómiát, mert ez a valódi ok, nem pedig a
    közmegegyezési szabály mellőzése és egy másik ok, hogy a Kerekasztalt bizonyos hazai és mo-i körök nem tudnák saját szolgálatukba állítani, ezért majd hamarosan létrejön egy másik “ernyőszervezet” a SZAKC szárnyai alatt, ezen végképp nem lepődnék meg, van már az efféle párhuzamos nemzetmentő csoportosulásokra példa, Máért, KMKF, 2000-ben az MKP újjászervezésekor Nyitrán Duray Miklós emberei /Dohányos, Zupkó, Ladányi/ létrehoztak létrehoztak egy másik alapszervezetet, csak így tudták hatalmukba keríteni Nyitrát és DM ezt az OT-n megmagyarázta, “félreértés történt”, ez a “félreértés” vezetett oda, hogy Zoboralja a padlón van, köszönve Duray Miklósnak és csapatának!!!

    Tavaly novemberben a SZAKC új vezetőségének megválasztása és
    tagszervezeteinek bővítése /Zoboralja KHT Nyitra, LIMES – ANAVUM
    Regionális Honismereti Társulás Párkány, Egy jobb Komáromért Polgári
    Kezdeményezés Komárom és Rákóczi Baráti Kör Királyhelmec/
    szabályellenesen történt, a SZAKCot átjátszották Duray kezére, az egyik
    alelnöke Ladányi lett, az 5 alapítónak/Csemadok, MKP, SZMSZSZ, SZMPSZ,
    SZMCSSZ/ biztosan nem volt felhatalmazása a tagságtól a tagszervezetek
    bővítésére és kétlem, hogy a tagságuknál Duray Miklós és Ladányi nyert
    volna.
    A SZAKC vagy csak Duray Miklós kiválasztotta a lojális személyeket, ezzel teljesen kézben tartja a szervezetet, a Kerekasztal nyilvánosan meghirdette a tagszervezetek felvételét, bárki jelentkezhetett, aki be van regisztrálva, a Via Nován kívül, akik nem civilek, bárhogy is szeretnék elhitetni, ők továbbra is az MKP ifjúsági szervezete, akik civil köntösbe bújtak, így könnyebb politikai karriert építeni, így tévesztenék meg a nyilvánosságot!
    A Kerekasztal tanuljon ebből az esetből és mielőbb orvosolja!

  • lantosgabor

    Balkó Gábor Ladányi-fóbiája és Duray-gyűlölete minden diszkurzust mellékvágányra
    visz.

    Mióta elindultak az internetes beszélgetések, Balkó valamennyi
    szlovákiai magyar portált egy üggyel terheli,
    félrevezeti a közvéleményt. Ha
    meglátja Ladányi vagy Duray nevét, eldurran a feje.
    Ez beteges…

    •  Pontosítok, amikor Ladányi+Paulis Duray szárnyai alatt és hatható segítségével véghezvittéka nyitrai puccsot/2000 nov./, ekkor még nem szálltam be a fórumos vitákba, csak 2002 májusában, 3 hónappal az után, hogy az MKP 2002. febr. 11-én belerúgott majd félszáz VÉTLEN koloni magyarba, kiknek csak az volt a “bűnük”, hogy annak az MKP alapszervezetnek voltak a tagjai, melynek az elnökét el kellett taposni, hogy Ladányi beülhessen a parlamentbe és korlátlan hatalmuk legyen Zoboralján!
      Ezt követően tettem fel az Új Szó fórumra a “miért kellett megszüntetni a koloni MKP-t”, amit rövid időn belül levett a szerkesztőség és 1 évvel később bezárta a fórumot és egy további fórumot is bezárattak /kukac.sk/, mert nem valami hízelgő vélemények kerültek a nyilvánosságra az MKP-ról és egyes emkápésokról.

      Ladányi-fóbia, Duray-gyűlölet, irigység…..semmi ilyen, ezzel próbáljátok a véleményemet, a beszámolóimat a Zoboralján történtekről, a valóságról hiteltelenné tenni, de az iskoláink leépülése és a népszámlálási eredmények nem az én fóbiám és gyűlöletem eredménye, hanem a durayista csapat “jó és helyes útjának” eredménye, pontosabban következménye.

      A SZAKCra, mint jövendő ernyőszervezetre a zoboralji történésekből következtetek, a nálunk véghezvitt “oszd meg és uralkodjból” és Duray egyik tavalyi nyilatkozatából, hogy a jövőben összefogni szándékozik a civil szervezeteket.

  • Var Ati

    A
    Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a kisebbségi minimum
    elfogadtatásával asszisztált a Híd és az MKP pártok között
    egy olyan látszatállapot elérésében, melynek stratégiai
    jeletősége van mindkét párt számára. Valójában a cél most
    sem a mi sorsunk jobbá tétele volt, hanem az, hogy a közelgő
    helyhatósági választások előtt előnyösebb színben tüntesse
    fel a lejtőn lefelé tartó Híd pártot, ill. a parlamenti küszöböt
    csupán súroló MKP-t. Ebből a szempontból a dokumentum létrejötte
    a Híd számára mindenképpen előnyösebb üzlet a közelgő
    választásokra való tekintettel, mivel a Híd
    népszerűségét javarészt Bugár Béla
    személye teszi ki, az
    MKP erősebb
    regionális szinten. Az MKP pedig reménykedhet, hogy a Híd majd
    ,,visszaránthatja ,, őket később a parlamentbe. Hogy mi az
    igazság, előbb-utóbb úgy is kiderül. Hogy a Kerekasztalnak ebben
    politikai alkuban való részvételét Feszty Zsolt észrevette és
    nehezményezte, ez szerintem teljesen jogos is indokolt reakció
    volt, s egyben nagyon sajnálatos, hogy politikai pártjaink
    sorsuknak egyengetésére civil szervezetet és nem utolsósorban
    minket szlovákiai magyarokat ,,megvezetve,, akarnak kihasználni.