Fiala János válasza Mészáros László írására

Fiala János válasza Mészáros László írására

Tavaly októberben bocsátotta vitára a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a „Nemzeti kisebbségek jogállásáról és önkormányzatáról” szóló javaslatát. Mészáros László december 26-i cikkében azt kifogásolja, hogy tervezetünk nem a „területi autonómiára” épül. Mivel nem ő az első, és valószínűleg nem is az utolsó, akinek a téma kapcsán ez a kérdés jut eszébe, úgy gondolom, nem haszontalan bővebben foglalkozni felvetésével. Nyilvánvaló válaszként sokakban az Open the full article >>>

Tags: , , , ,

Ethics Policy

Ethics Policy - Text

  • Martin Krupa

    Nekem az asszimilációval kapcsolatban lenne egy megjegyzésem: Szerintem a felvidéki magyarok asszimilációját elszlovákosításnak kellene nevezni. Ezt a jelenséget többször is említi a cikkében Mészáros László.

  • András Réti

    A szlovákikra kihat-e az asszimilácio?
    Szinte nem tudom elképzelni, hogy az a sok magyar akiket a többség asszimilál ne változtatna valamit a szlovákok jellegén. Akkor ez azt jelenti, hogy a szlovákokt hígítja a magyarság? szerintem, ha nem is az egész szlovák nemzetre, de a magyar falukba betelepülőkre mindenképp kihatnak az ottani magyarok.A kérdés, hogy hogyan?
    Lehet, hogy ezek az emberek egy kicsit magyarabb szlovákok, mint akik csak hírből ismerik a magyar embert?

  • Martin Krupa

    A magyar falvakba betelepülő szlovákok nem tartanak kapcsolatot a helyi magyar közösséggel. Élik a saját kicsi életüket, nem törődnek a szomszédaikkal.

  • András Réti

    Lehet, hogy én vagyok túl naiv, de alapvetően nem hiszem, hogy a magyar falvakba beköltöző szlovák emberek tudatosan törekednének a magyarság megbontására. Ennek ellenére mégis ezt okozza a jelenlétük, mondjuk a Pozsony környéki falvakban. Kár, hogy ezt ők nem tudatosítják.

  • Tibor Pinczér

    Nagy tisztelet a jogász uraknak, és a témában konstruktív hozzászólóknak. Én sajnos nem látom át a jogi szabályozás és az államigazgatás minden csínját-bínját, de azt hiszem egy építő jellegű vita indult itt be. Ennek ellenére nekem az a benyomásom, hogy az túlságosan az autonómiára fókuszálódik a vita. Ez az, ami a leginkább kell a szlovákiai magyarságnak, mikor a gazdasági válság nyomán egyre több a munkanélküli?

  • Kedves Tibor, valóban a szlovákiai magyarok önrendelkezéséről, pontosabban a kisebbségi intézményrendszer kialakításáról folyik a cikk alatt a vita. Ez az a témakör, amit meg szeretne oldani a kerekasztal. Ennek a megoldásnak természetesen van gazdasági vonzata is. Ez az intézményrendszer lehet a kulcsa a gazdasági fejlődésünknek. Fiala úr szövegében is olvashatjuk, hogy:
    “Az önkormányzatokról szóló javaslat ennek egy része; külön anyagban foglalkoztunk a nyelvhasználati szabályozással és a kisebbségi kultúrák finanszírozásával, és a továbbiakban kerül sor a kisebbségi oktatási rendszer és gazdasági önrendelkezés kidolgozására. Mindennek központi eleme az önkormányzati szervek háromszintű rendszere, a hozzá tartozó finanszírozással együtt”
    A szlovák alkotmány kimondja, hogy a kisebbségeknek joguk van beleszólni azokba a kérdésekbe, amelyek érintik őket. Itt ennek a lehetőségnek a megvalósításáról, illetve az ehhez tartozó intézményi feltételek megteremtéséről van szó. Az önkormányzatiság területei közé szervesen illeszkedik a gazdasági önrendelkezés is, amelyet ugyancsak a szlovákiai magyar társadalomnak kell megfogalmaznia.

  • Barta

    Ezt akarjuk, ez a mi jövőképünk?(Mészáros Lajos cikke + Autonómia XXI (2012. május 10. Pálffy István cikke) —a felvidek.ma honlapról. Véleményem (egy felvidéki magyar) :

    Meglévo határokkal ámde mégis ´´egységes´´ nemzeti Nagy Magyarországot !???

    Kezdem kapizsgálni,h mi a céljuk a Magyarországi ´´Orbánpárti´´ (féle gondolkozású) politikusoknak,h mifféle autonómiás torekvésuk van amelyenek az útját az unioba valo belépésuk óta készítgetik,egyengetik.
    Egy nagy hiba van az egészben: Tiszta erkolcsosség nélkul ez nem fog mukodni (márpedig ez nagyoncsak hiányzik a társadalomból). A tobbi államok is láják,érzik Magyarországnak ez irányú torekvéseit s az irigység,az elnyomástól való félelem, a hatalmi helyzet meggyengulése végett mégnagyobb ellenszenv alakul ki bennuk, a gyulolet teljes mértékben el fog hatalmasodni pl. a szlov. politukusainkban a magyarok ellen (amely már eddig
    is érezheto volt) s rajtunk fog csattanni. Ezek a hatalmi harcok a vezeto pozícióért megerosíthetik Magyarországot, de félelmet,testi-szellemi bántalmakat fognak okozni a kulfoldi magyaroknak, foleg azokban az országokban ahol nagy létszámban élnek.

    Ha ezt a címszómban lévo ´´Nagy Magyarországot´´ sikerulne létrehozni kérdem én:
    Az egységbol MINDENKI egységesen venné ki a részét??? (azt hiszem éreztehto,h mire
    akarok itt utalni)

    Barta Barnabás

  • Nádasdi István

    Tisztelt Fiala Úr!

    Minden autonómiának van területi vetülete is. A nyelv vagy a kultura egymagában nem elegendő, területre is szükség van. Kérem hozzon fel példaként egy működő európai autonómiát egy területi behatoltság nélkül?

    N.I. (Vallónia)

    • Janos Fiala

      Tisztelt Nádasdi Úr!
      A kérdéséből úgy tűnik, mintha azt gondolná, hogy én ellenzem a területi autonómiát. Nem erről van szó, hanem arról, hogy nem a “területi” öszetevőjét tartom a leglényegesebbnek. Ha összehasonlítom mondjuk Dél-Tirolt Dél-Szlovákiával, a legnagyobb külöbség számomra nem az, hogy az előbbi területileg behatárolt, az utóbbi meg nem. Ezért nem azt tartom a legfontosabbnak, hogy a “saját” területünket, hanem hogy a saját ügyeinket határozzuk meg, és azt, hogy azokban milyen módon kívánunk dönteni. Amit ebből területi alapon célszerű, azt csináljuk úgy, amit nem, azt nem.

      Nem területi alapú működő európai autonómia például a Schleswigi dánoké, a dániai németeké, a finnországi svédeké, vagy a norvégiai lappoké.

      Üdvözlettel,
      Fiala-Butora János

  • Ha Magyarország javasolná az ENSz en keresztül ezt a megoldást akkor talán értelmessé válna a vita, de ma nem vita hanem beolvasztás van folyamatban. Szlovákia elbirtokolva megszállt egy területet, amely vita tárgya, és ez a terület a Dél-Felvidék azaz Dél-Szlovákia. Itt összefüggő területen élnek magyarok és szlovákok, az elmúlt évtizedekben ezt el akarták szlovákosítani és mind a mai napig ez folyamatosan történik. Ezért népszavazásnak értelme nincs. Csak egy 50 éves átmeneti idő után lehetséges mindez. Mi nem önkormányzatiságot, hanem ennél jóval többet követelünk, közös felügyelet alá vonni az ENSz égisze alatt Dél-Szlovákiát Dél-Felvidéket 50 évre. 50 év után majd eldönti a népszavazás, hogy mi legyen.

  • A „területi autonómiának” szerintem csak van értelme, ha annak lényeges elemei megvalósíthatók autonómia nélkül is. Hogy egy hasonlattal éljek: aki nem tud elképzelni tartalmas élettársi kapcsolatot a házasság jogi keretein kívül, az gondolja meg, hogy érdemes-e az anyakönyvvezető elé állnia.Másképpen fogalmazva: van élet a „területi autonómián” kívül is, annak megléte vagy hiánya nincs meghatározó befolyással jövőnk alakulására. Már írtam valahol: a szlovákiai magyarság akkor válik felnőtté, ha minden tekintetben önállósítja magát az anyanemzettől és megtalálja helyét a szlovák nemzet mellett. Szlovákia nélkül nincs szlovákiai magyarság, csak magyarság van, az viszont nem korlátozódik a mostani Magyarországra.

    • Fiala János

      Kedves Ambrus úr, köszönöm a hozzászólást. Egy kis önellentmondást vélek felfedezni az első mondatában. Ha a területi autonómia lényegi elemei megvalósíthatóak autonómia nélkül is, akkor az autonómiára nincs szükség, nincs értelme – Ön szerint meg csak ekkor van. A szlovákiai magyarság “felnőtté” válásával teljesen egyetértek (és szerintem mindeki egyetért vele, mert mindenki mást ért alatta), csak a kérdés pont az, hogy ezt hogyan érjük el – ez önmagában nem válaszolja meg azt a kérdést, hogy kell-e autonómia vagy sem, illetve milyen. Szerintem, ha vannak-e olyan elemei a területi autonómiának, amelyek máshogy nem valósíthatóak meg, és ezekre szükség van a “felnőtté válás” érdekében, akkor kell területi autonómia – egyébként pedig nem. Ezt akkor tudjuk eldönteni, ha megvitatjuk, mik azok az “elemek”, amelyek a felnőtté váláshoz szükségesek (és természetesebben a célt is ettől konkrétabban és pontosabban kell megszabni).