A nemzetiségi közösségek jogállásáról és önkormányzatáról szóló törvény javaslatának alapelvei

Kidolgozta: Fiala-Butora János vezetésével a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Elemző Központja

2011. 09. 28.

Jelen anyag célja, hogy bemutassa azokat az alapelveket, amelyekre az kisebbségek jogállásáról és önkormányzatáról szóló törvénynek épülnie kell. Az itt javasoltak megvitatásra kerülnek a hazai kisebbségeket képviselő szervezetekkel, és a vita alapján elkészülő újabb változat a törvény normaszövegszerű javaslatának elkészítéséhez fog alapul szolgálni. Az alábbi pontok alapján elkészült egy előzetes normaszöveg-vázlat is, amely az érdeklődők számára útmutatóként szolgálhat az egyes pontok részletesebb megismeréséhez.

Az alapelvekről: A nemzetiségi közösségek jogállásáról és önkormányzatáról szóló törvény célja egyrészt meghatározni a szlovákiai nemzetiségi közösségeket és az őket és az államot velük kapcsolatban érintő alapvető jogokat és kötelezettségeket, valamint létrehozni azokat az önkormányzati szerveket, amelyeken keresztül a nemzetiségi közösségek dönthetnek az őket érintő kérdésekről. A „nemzetiségi kisebbség” („národnostná menšina“) helyett a javaslat a „nemzetiségi közösség” („národnostná komunita“) kifejezést használja. A javaslat az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményének 15. cikkéből indul ki, mely biztosítja a kisebbségek számára a részvételt az őket érintő döntések meghozatalában.

A javaslat országos, regionális és helyi önkormányzatok felállításával számol. Megválasztásukra főszabályként közvetlenül, a közösség választási névjegyzékére feliratkozott választópolgárok által kerülne sor. Az önkormányzatok oktatási, kulturális, nyelvhasználati, gazdasági és szociális területen rendelkeznek saját hatáskörökkel, valamint képviselik az adott közösség véleményét az állami és általános önkormányzati szervek felé. Az állami költségvetésből részesülnek a működésükhöz szükséges forrásokkal, valamint az általuk alapított és fenntartott kulturális és oktatási intézmények működtetéséhez szükséges forrásokkal. 

A törvényjavaslat a következő rendelkezésekből áll:

I. Alaprendelkezések

  • „Nemzetiségi közösség” definíciója: az a Szlovákia területén hagyományosan, legalább száz éve élő, a többségi nemzettől eltérő saját nyelvvel és kultúrával rendelkező csoport, melynek tagjai a lakosság kevesebb, mint felét teszik ki.
  • Nemzeti közösségek felsorolása: magyar, rutén, ukrán, roma, lengyel, cseh, német, horvát, és bolgár közösség. (megfontolandó a zsidó, szerb, morva és orosz közösség feltüntetése is).
  • Mechanizmus a listára való felkerülésre: kérvény 500 aláírással, Szlovák Tudományos Akadémia véleménye, kormányhatározat.

II. A nemzeti közösségek és tagjaik alapvető jogai

  • A nemzetiségi közösségek államalkotó tényezők, az állam köteles az identitásuk, kultúrájuk és nyelvük megőrzésére szükséges lépéseket megtenni. Az asszimiláció tilalma.
  • Más államokkal való szabad kapcsolattartás joga; külföldi sajtótermékek, tankönyvek, hazai terjesztése, külföldi lelkészek, tanárok működése, külföldi tanulmányi ösztöndíjak nyújtása, diplomák elismerése.

III. A nemzetiségi közösségek jelképei, szimbólumai, és ünnepei

  • A nemzetiségi közösségek megválaszthatják nemzetiségi jelképeiket (címert, zászlót, himnuszt). Ezek használatának módja: saját intézményeken, rendezvényeken önmagukban is, más esetben az állami jelképekkel együtt.

IV. A nemzetiségi közösségek parlamenti képviselete

  • Az országos választásokon a nemzetiségi közösségeket képviselő pártok mentesülnek a Szlovák Nemzeti Tanácsba jutáshoz szükséges 5%-os küszöb feltétele alól.

V. A nemzetiségi közösségek országos képviseleti szerveinek megválasztása

  • A nemzetiségi közösségek országos képviseleti szerve az 5-35 képviselőből álló nemzeti tanács.
  • A megválasztás módja közvetlen szavazás, amelyen a közösségi választási névjegyzékre feliratkozott választópolgárok vehetnek részt.
  • Ha a választási listára a közösség tagjainak kevesebb, mint 40%-a iratkozik fel, a nemzeti tanácsot közvetett választással kell megválasztani, melyre elektorokat a közösség társadalmi szervezetei jelölnek.

V. A nemzeti tanácsok hatásköre

  • A nemzeti tanácsok felmérik és figyelemmel követik a nemzetiségi közösség oktatási, kulturális, nyelvhasználati, gazdasági és szociális helyzetét. Együttműködnek a központi államigazgatási szervekkel az e területeket szabályozó törvények megalkotása során.
  • A nemzeti tanácsok hatásköre az oktatás területén:
    • A nemzetiségi közösség iskolái alapításának és fenntartásának joga
    • A más szerv által fenntartott közösségi iskolákban hozzájárulási jog az iskola átalakításához, megszüntetéséhez, igazgató kinevezéséhez, stb.
    • A nemzetiségi közösség iskoláinak módszertani felügyelete, a tanterv szabályozása
    • A nemzeti közösség iskoláiban használt tankönyvek engedélyezése
    • A közösség nyelvének, kultúrájának és történelmének módszertani kérdéseinek felügyelete
    • A szlovák mint második nyelv módszertani kérdéseinek felügyelete
    • Ösztöndíjrendszer működtetése a nemzetiségi közösség tagjai számára
  • A nemzeti tanácsok hatásköre a kultúra területén:
    • A nemzeti közösség kulturális intézményei alapításának és fenntartásának joga
    • A nemzeti közösség kulturális tevékenységének finanszírozása
    • A nemzeti közösség kultúrájának népszerűsítése
  • A nemzeti tanácsok hatásköre a nyelvhasználat és tájékoztatás területén:
    • A nemzetiségi közösség nyelve nyilvános használatának segítése
    • A nemzetiségi közösség nyelve hivatalos használatának módszertani segítése és támogatása
    • A kisebbségi nyelvhasználati törvény végrehajtásának felügyelete és segítése
    • A nemzetiségi közösség nyelvén való nyilvános tájékoztatás fejlesztése
    • A nemzeti közösség sajtótermékeinek, hírközlési eszközeinek alapítása és fenntartása
    • A nemzetiségi közösség nyelve ismeretének terjesztése nyelvtanfolyamok szervezésével, támogatásával
    • A Szlovák Rádió és Televízió kisebbségi műsorai főszerkesztőinek kijelölésébe, visszahívásába való beleegyezési jog gyakorlása
    • A Frekvenciatanács (Rada pre vysielanie a retransmisiu) kötelezően kikéri a nemzeti tanács véleményét a Szlovák Rádió és Televízió a közösséggel kapcsolatos műsorainak értékelése során
  • A nemzeti tanácsok hatásköre a gazdaság területén:
    • A nemzetiségi közösség munkaerőpiaci helyzetének, az általuk lakott régiók gazdasági lehetőségeinek felmérése
    • A kormány infrastrukturális- és régiófejlesztési politikájának a nemzetiségi közösség szempontjából való értékelése
    • Együttműködés a kormánnyal a befektetési politika alakításában
    • A nemzetiségi közösség kis és középvállalkozásainak fejlesztésének támogatása
  • A nemzeti tanácsok hatásköre szociális területen:
    • A nemzetiségi közösség demográfiai és szociális helyzetének felmérése
    • b)    A nemzetiségi közösségek szociális intézményeinek (öregek otthona, gyermekotthon) alapítása és fenntartása
    • c)     A nemzetiségi közösség családtámogatási rendszerének kiépítése

VI. A nemzeti tanácsok szervei

  • Elnök, bizottságok, szakértő testületek, és egy 3-7 főből álló végrehajtó tanács.

VII. A nemzetiségi közösségek helyi szintű önkormányzati szervei  

  • Azokban a községekben jönnek létre, ahol a közösség a lakosság legfeljebb 70%-át, de legalább 5%-át teszi ki vagy 200 főt.
  • A helyi közösségi önkormányzat átruházhatja hatásköreit a községi önkormányzatra (tipikusan ott, ahol mindkét önkormányzatban ugyanazok a képviselők ülnek, ahol a közösség ellenőrzi a községi önkormányzatot).
  •  A helyi közösségi önkormányzatnak helyi szinten az oktatás, kultúra, és nyelvhasználat terén vannak hatáskörei.

VIII. A nemzetiségi közösségek regionális szintű önkormányzati szervei  

  • Azokban a megyékben jön létre, ahol a közösség legalább 10 községben a lakosság legalább 5%-át adja.
  • A regionális közösségi önkormányzatnak regionális szinten az oktatás, kultúra, és nyelvhasználat terén vannak hatáskörei, és helyi szinten ott, ahol a szórványjelleg miatt a helyi önkormányzatoknak erre nincs lehetőségük.

IX. A nemzeti tanácsok vagyona és bevételei

  • A nemzeti tanácsok tevékenységének költségeit az állami költségvetés fedezi. Az állami költségvetés fedezi a nemzeti tanácsok hatásköreihez, fenntartói tevékenységéhez kapcsolódó költségeket is.

X. A nemzeti tanácsok kapcsolata más állami szervekkel

  • A nemzeti tanács a parlamenthez, kormányhoz, más állami és önkormányzati szervekhez és szervezetekhez javaslatot, kezdeményezést, véleményt nyújthat be a hatáskörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatban.

Tags:

Ethics Policy

Ethics Policy - Text