A kisebbségek jogállásáról és önkormányzatáról szóló törvény vázlata

Kidolgozta: Fiala-Butora János vezetésével a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Elemző Központja

2011. 09. 28.

Az alábbi változat a törvényjavaslat kvázi-normaszövege, vagyis a leendő normaszöveg vázlata, amely a társadalmi vitára szánt fontosabb pontokat tartalmazza. Ezek véglegesítése során lehet kidolgozni a különösebb érdeklődésre számot nem tartó, technikai jellegű részletszabályokat (pl. a választási eljárásnak van még jó pár eljárási szabálya, de igazi súlya csak annak van, ami ebben az anyagban található; ugyanúgy az önkormányzatoknak is van még sok „belső” hatásköre a saját ügyrendjének elfogadásától a pecsét megválasztásáig, de ezek nem olyan kérdések, amik egy társadalmi vita során érdeklődésre tarthatnak számot). 

 

(Preambulum)

I. Alaprendelkezések

  • E törvény célja, hogy meghatározza a Szlovákiában élő kisebbségi közösségeket és azok tagjainak alapvető jogait, és szabályozza önkormányzati szerveik megválasztásának módját és tevékenységüket, hogy az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezménye (FCNM) 15. cikkével összhangban hatékonyan tudjanak részt venni az őket érintő kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalban, a többi állami szervvel való kapcsolatban, országos, regionális és helyi szinten.
  • E törvény alapján a „nemzetiségi közösség” (národnostná komunita) az a Szlovákia területén hagyományosan, legalább száz éve élő, a többségi nemzettől eltérő saját nyelvvel és kultúrával rendelkező csoport, melynek tagjai a lakosság kevesebb, mint felét teszik ki.
  • Szlovákiában nemzeti közösség a magyar, rutén, ukrán, roma, lengyel, cseh, német, horvát, és bolgár közösség. ALT: megfontolandó a zsidó, szerb, morva és orosz közösség feltüntetése is.
  • Ha egy, az előző pontban nem említett nemzetiségi közösség is szeretne élni az e törvény adta lehetőségekkel és létrehozni az e törvény szerinti önkormányzati szerveit, kérvénnyel kell fordulniuk a Szlovák kormány kisebbségi jogokért felelős miniszteréhez a nemzeti közösségek listájára való felvételük érdekében. A kérvényhez csatolni kell a nemzeti közösség 500 tagjának aláírását. A minisztérium kikéri a Szlovák Tudományos Akadémia véleményét arról, hogy a közösség megfelel-e a törvényi szabályoknak, és a kérvényt álláspontjával a kormány elé terjeszti. A kormány határozattal dönt a nemzetiségi közösség bejegyzéséről, vagy annak elutasításáról.

 

II. A nemzeti közösségek és tagjaik alapvető jogai

  • A nemzetiségi közösségek államalkotó tényezők. Nyelvük, kultúrájuk és hagyományaik gazdagítják az államot.
  • Az állam köteles a nemzeti kisebbségi közösségek identitásának, kultúrájának és nyelvének megőrzésére szükséges lépéseket megtenni.
  • Senki sem kényszeríthető arra, hogy egy kisebbség vagy a többség tagjának vallja magát.
  • Tilos a nemzetiségi közösségek asszimilációja. Az államnak feladata, hogy az asszimilációs folyamatokat megállítsa.
  • Tilos a nemzetiségi közösségek által lakott területek etnikai arányainak megváltoztatása.
  • Tilos a nemzetiségi közösségek tagjainak bármilyen hátrányos megkülönböztetése.
  • A nemzetiségi közösségek és tagjaik szabadon alapíthatják és fejleszthetik nemzetiségi intézményeiket kultúrájuk és identitásuk megőrzése és fejlesztése céljából
  • A nemzetiségi közösségek szabadon tarthatják a kapcsolatot más államokbeli köz- és magánintézményekkel, különös tekintettel azokra az államokra, hol a nemzeti közösség tagjai élnek.
  • Szlovákia elősegíti a más államokból származó, a nemzetiségi közösségek kultúrájához kapcsolódó sajtótermékek, tankönyvek, irodalom, tudományos kiadványok szlovákiai terjesztését, kulturális rendezvények szervezését, lelkészek, tanárok szlovákiai működését, és a nemzetiségi közösség tagjainak más országokban való tanulmányait ösztöndíj nyújtásával és a diplomák elismerésével.
  • Szlovákia nemzetközi szerződéseket köthet más államokkal a nemzetiségi közösségeket érintő nemzetközi együttműködés elősegítésére. A szerződéskötés folyamatába és a szerződés végrehajtásába az érintett nemzetiségi közösségeket is be kell vonni.

 

III. A nemzetiségi közösségek jelképei, szimbólumai, és ünnepei

  • A nemzetiségi közösségek megválaszthatják nemzetiségi jelképeiket: a címert, a zászlót és a himnuszt. Ezek a jelképek azonosak lehetnek a nemzetiségi közösség más országokban élő tagjainak jelképeivel.
  • A nemzetiségi jelképeket az adott közösség nemzeti tanácsa választja meg és veszi nyilvántartásba.
  • A nemzetiségi jelképek szabadon használhatók az állami jelképek nélkül is a nemzetiségi közösségek rendezvényein, intézményein (iskolák, kulturális intézmények, képviseleti szervek, minden nemzeti közösségi fenntartású intézmény). Minden egyéb esetben a nemzetiségi jelképek az állami jelképekkel együtt használhatóak. Azokban a községekben, ahol a nemzetiségi közösség nyelve hivatalos használatban van, az állami jelképeket a nemzetiségi jelképekkel együtt kell használni.
  • A nemzeti közösségek megválaszthatják saját nemzeti ünnepeiket.

 

IV. A nemzetiségi közösségek parlamenti képviselete

  • Az országos választásokon a nemzetiségi közösségeket képviselő pártok mentesülnek a Szlovák Nemzeti Tanácsba jutáshoz szükséges 5%-os küszöb feltétele alól. 

ALT: ez a pont a magyar és esetleg a roma kisebbség számára jelent csak megoldást, a többi számára nem. Ezért felmerül még két megoldás:

  • i) ha legalább egy mandátumot biztosítanának számukra kisebbségenként (ezeket a mandátumokat külön szavazólistára felvett kisebbségi szavazók szavazataival lehetne megszerezni. A kisebbségi szavazóknak így két szavazatuk lenne);
  • ii) Lehetőség lenne arra is, hogy a kisebbségek kapjanak egy bizonyos számú parlamenti mandátumot, amiket a különböző kisebbségek képviselői a megszerzett szavazatok alapján, ill. felváltva töltenének be.

 

V. A nemzetiségi közösségek országos képviseleti szerveinek megválasztása

  • A nemzetiségi közösségek országos képviseleti szerve a nemzeti tanács.
  • A nemzeti tanácsok 5-35 képviselőből állnak, a nemzetiségi közösségek létszámától függően.
  • A nemzeti tanácsok képviselőinek választására közvetlen szavazással kerül sor. A szavazáson a nemzetiségi közösség azon tagjai vehetnek részt, akik a parlamenti választásokon részt vehetnek, és feliratkoznak a közösség választási névjegyzékére. A névjegyzékbe való felvétellel a választópolgár kifejezi, hogy az adott közösséghez tartozónak érzi magát. Egy személy csak egy nemzetiségi közösség névjegyzékén szerepelhet. Más feltételt a névjegyzékbe való felvétellel szemben nem lehet támasztani.
  • A nemzeti tanács képviselői helyének elnyeréséért indulhat minden személy, aki képviselőjelölt lehet a szlovák parlamentbe, és kijelenti, hogy a nemzetiségi közösség tagjának tartja magát.
  • Ha a nemzetiségi közösség választási listájára a közösség tagjai az utolsó népszámlálás szerinti számának kevesebb, mint 40%-a iratkozik fel, a nemzeti tanácsot közvetett választással kell megválasztani. A közvetett választáson a nemzeti tanács képviselőit az adott nemzeti közösség nyelvének, kultúrájának, oktatási rendszerének, jogai védelmének érdekében tevékenykedő társadalmi szervezetek vesznek részt.

 

VI. A nemzeti tanácsok hatásköre

  • A nemzeti tanácsok a nemzetiségi közösségek országos szintű önkormányzati szervei.
  • A nemzeti tanácsok felmérik és figyelemmel követik a nemzetiségi közösség oktatási, kulturális, nyelvhasználati, gazdasági és szociális helyzetét. Együttműködnek a központi államigazgatási szervekkel az e területeket szabályozó törvények megalkotása során.
  • A nemzeti tanácsok hatásköre az oktatás területén:
    • A nemzetiségi közösség iskolái alapításának és fenntartásának joga
    • A más szerv által fenntartott közösségi iskolákban hozzájárulási jog az iskola átalakításához, megszüntetéséhez, igazgató kinevezéséhez, stb.
    • A nemzetiségi közösség iskoláinak módszertani felügyelete, a tanterv szabályozása
    • A nemzeti közösség iskoláiban használt tankönyvek engedélyezése
    • A közösség nyelvének, kultúrájának és történelmének módszertani kérdéseinek felügyelete
    • A szlovák mint második nyelv módszertani kérdéseinek felügyelete
    • Ösztöndíjrendszer működtetése a nemzetiségi közösség tagjai számára
  • A nemzeti tanácsok hatásköre a kultúra területén:
    • A nemzeti közösség kulturális intézményei alapításának és fenntartásának joga
    • A nemzeti közösség kulturális tevékenységének finanszírozása
    • A nemzeti közösség kultúrájának népszerűsítése
  • A nemzeti tanácsok hatásköre a nyelvhasználat és tájékoztatás területén:
    • A nemzetiségi közösség nyelve nyilvános használatának segítése
    • A nemzetiségi közösség nyelve hivatalos használatának módszertani segítése és támogatása
    • A kisebbségi nyelvhasználati törvény végrehajtásának felügyelete és segítése
    • A nemzetiségi közösség nyelvén való nyilvános tájékoztatás fejlesztése
    • A nemzeti közösség sajtótermékeinek, hírközlési eszközeinek alapítása és fenntartása
    • A nemzetiségi közösség nyelve ismeretének terjesztése nyelvtanfolyamok szervezésével, támogatásával
    • A Szlovák Rádió és Televízió kisebbségi műsorai főszerkesztőinek kijelölésébe, visszahívásába való beleegyezési jog gyakorlása
    • A Frekvenciatanács (Rada pre vysielanie a retransmisiu) kötelezően kikéri a nemzeti tanács véleményét a Szlovák Rádió és Televízió a közösséggel kapcsolatos műsorainak értékelése során
  • A nemzeti tanácsok hatásköre a gazdaság területén:
    • A nemzetiségi közösség munkaerőpiaci helyzetének, az általuk lakott régiók gazdasági lehetőségeinek felmérése
    • A kormány infrastrukturális- és régiófejlesztési politikájának a nemzetiségi közösség szempontjából való értékelése
    • Együttműködés a kormánnyal a befektetési politika alakításában
    • A nemzetiségi közösség kis és középvállalkozásainak fejlesztésének támogatása
  • A nemzeti tanácsok hatásköre szociális területen:
    • A nemzetiségi közösség demográfiai és szociális helyzetének felmérése
    • A nemzetiségi közösségek szociális intézményeinek (öregek otthona, gyermekotthon) alapítása és fenntartása
    • A nemzetiségi közösség családtámogatási rendszerének kiépítése

 

VII. A nemzeti tanácsok szervei

  • A nemzeti tanács bizottságokat és szakértő testületeket hozhat létre hatáskörei gyakorlása érdekében.
  • A nemzeti tanács létrehozhat egy 3-7 főből álló végrehajtó tanácsot határozatai végrehajtása érdekében.
  • A nemzeti tanács megválasztja elnökét. A nemzeti tanács elnöke képviseli a nemzeti tanácsot más szervekkel való kapcsolattartás során.

 

VIII. A nemzetiségi közösségek helyi szintű önkormányzati szervei  

  • A nemzeti közösségek helyi közösségi önkormányzatokat hozhatnak létre azokban a községekben, ahol tagjaik a község lakosságának kevesebb, mint 70%-át alkotják, de létszámuk eléri a 200 főt vagy a község lakóinak 5%-át.
  • A helyi közösségi önkormányzat a választási ciklus hátralevő részéig határozattal a községi önkormányzatra ruházhatja át hatásköreit és szüneteltetheti tevékenységét. Ebben az esetben a helyi közösségi önkormányzat legalább három tagja bármikor kérheti a helyi közösségi önkormányzat rendkívüli ülésének összehívását, amin határozni kell a helyi közösségi önkormányzat tevékenységének aktivizálásáról. A hatáskörök átadásához és visszavételéhez nem kell a községi önkormányzat beleegyezését kérni.
  • Ha a helyi közösségi önkormányzat azért nem alakul meg, mert a közösség tagjaink létszáma nem éri el a 35. cikkben megszabott értéket, a közösség nemzeti tanácsa vagy regionális közösségi önkormányzata határozattal úgy dönthet, hogy ellátja a helyi közösségi önkormányzat feladatait.
  • A helyi közösségi önkormányzatoknak 3-11 tagja van a közösség községben élő tagjainak létszáma alapján. Az önkormányzat képviselőit a közösség azon tagjai választják meg, akik a községben élnek és a 22. cikk alapján választójoggal rendelkeznek a közösségi intézményekbe.
  • Helyi közösségi önkormányzati képviselő lehet a nemzetiségi közösség azon a községben lakó tagja, aki a 23. cikk alapján választható a közösségi intézményekbe
  • A helyi közösségi önkormányzat a nemzetiségi közösség érdekeit képviseli helyi szinten.
    • Alapíthat és fenntarthat helyi jelentőségű közösségi oktatási és kulturális intézményeket.
    • A más szerv által fenntartott ilyen intézményekben hozzájárulási joga van az iskola átalakításához, megszüntedtéséhez, igazgató kinevezéséhez, stb.
    • Elkészíti a helyi közösségi oktatási intézmények beiskolázási terveit és felügyeli annak végrehajtását
    • Kezeli a helyi önkormányzat által a kulturális tevékenységek finanszírozására szánt összeg a közösségre eső arányos részét.
    • Helyi szinten ellenőrzi és elősegíti a közösség nyelvhasználati jogainak érvényesülését, javaslatot tesz a nyelvhasználati lehetőségek bővítésére, különös tekintettel a helyi önkormányzat által fenntartott vagy támogatott intézményekre, jogi személyekre, vállalatokra, sajtótermékekre, TV és rádió csatornákra.
    • Fenntartja a közösség emlékhelyeit, műemlékeit, ezek állagának megóvására fejlesztési tervet fogad el.

 

IX. A nemzetiségi közösségek regionális szintű önkormányzati szervei  

  • A nemzetiségi közösségek regionális közösségi önkormányzatokat hozhatnak létre, amelyek a megyék szintjén képviselik a közösség érdekeit. Regionális önkormányzat abban a kerületben jöhet létre, ahol az adott közösség legalább 10 községben a község lakóinak legalább 5%-át alkotja.
  • A regionális közösségi önkormányzatoknak 3-11 tagja van. Képviselőit a közösség azon tagjai választják meg, akik a megyében élnek és a 22. cikk alapján választójoggal rendelkeznek a közösségi intézményekbe. A regionális közösségi önkormányzatban képviselő lehet a nemzetiségi közösség azon a megyében lakó tagja, aki a 23. cikk alapján választható a közösségi intézményekbe
  • Azokban a kerületekben, ahol nem alakul meg a nemzetiségi közösség regionális önkormányzata, hatásköreit az adott közösség nemzeti tanácsa látja el. A nemzeti tanács bizottságokat hozhat létre a régiókat érintő ügyek ellátására.
  • A regionális közösségi önkormányzat a nemzetiségi közösség érdekeit képviseli regionális szinten.
    • Alapíthat és fenntarthat regionális jelentőségű közösségi oktatási és kulturális intézményeket.
    • A más szerv által fenntartott ilyen intézményekben hozzájárulási joga van az iskola átalakításához, megszüntetéséhez, igazgató kinevezéséhez, stb.
    • Elkészíti a regionális közösségi oktatási intézmények beiskolázási terveit és felügyeli annak végrehajtását
    • Helyi jelentőségű iskolákat, kulturális intézményeket létesít ott, ahol erre a helyi önkormányzatnak nincs lehetősége. Regionális beiskolázási tervet fogad el a közösség szórványban élő tagjainak anyanyelvi oktatásának biztosítása céljából, és támogatja az iskolabuszok működését, illetve elősegíti a közösség nyelvének oktatását a szlovák nyelvű oktatási intézményekben olyan községekben, ahol nem működik a közösség nyelvén iskola.
    • Kezeli a regionális önkormányzat által a kulturális tevékenységek finanszírozására szánt összeg a közösségre eső arányos részét.
    • Regionális szinten ellenőrzi és elősegíti a közösség nyelvhasználati jogainak érvényesülését, javaslatot tesz a nyelvhasználati lehetőségek bővítésére, különös tekintettel a regionális önkormányzat által fenntartott vagy támogatott intézményekre, jogi személyekre, vállalatokra, sajtótermékekre, TV és rádió csatornákra.

 

X. A nemzeti tanácsok vagyona és bevételei

  • A nemzeti tanácsok tevékenységének költségeit az állami költségvetés fedezi. Az állami költségvetésből a nemzeti tanácsok működésére jutó költségeket úgy kell elosztani, hogy a nemzeti tanácsok működési költségeit (székhely bérlete, fizetések) minden nemzeti tanácsnak biztosítani kell. A felmaradó részt a nemzeti tanácsok között a közösségek számarányának megfelelően kell elosztani.
  • A nemzeti tanácsok működési költségein túl az állami költségvetés fedezi a nemzeti tanácsok hatásköreihez, fenntartói tevékenységéhez kapcsolódó költségeket. Az általuk fenntartott intézmények nem juthatnak kisebb állami támogatáshoz az miatt, hogy fenntartójuk nem központi államigazgatási vagy helyi vagy regionális önkormányzati szerv.
  • A központi államigazgatási szervek, a helyi és regionális önkormányzatok az általuk fenntartott közösségi oktatási és kulturális intézmények alapítói jogát a nemzeti tanácsokra ruházhatják át ezen intézmények vagyonával együtt. A fenntartói jogokkal a nemzeti tanács kezelésébe kerülnek át az intézmények működtetéséhez szükséges költségvetési (helyi, regionális, állami költségvetési) források is.
  • A nemzeti tanács rendelkezhet az általa fenntartott intézmények bevételei felett
  • A nemzeti tanács gazdasági tevékenységet folytathat
  • A nemzeti tanács adományokat fogadhat el hazai és külföldi magán és jogi személyektől
  • A nemzeti tanács éves költségvetést készít, és zárszámadást fogad el.

 

XI. A nemzeti tanácsok kapcsolata más állami szervekkel

  • A nemzeti tanács a parlamenthez, kormányhoz, más állami és önkormányzati szervekhez és szervezetekhez javaslatot, kezdeményezést, véleményt nyújthat be a hatáskörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatban.
  • A nemzeti tanács bármely, az általa képviselt közösséget érintő kérdésében – amely az állami vagy kormányzati szervek hatáskörébe tartozik – tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben pedig állásfoglalást kérhet, javaslatot tehet; a megkeresett szerv a törvényes határidőn belül köteles érdemben válaszolni.
  • A jelen törvény VI. részében foglalt kérdések megvitatása és a róluk való határozathozatal előtt a 52. szakaszban említett szervek kikérik a nemzeti tanácsok véleményét, illetve jóváhagyását.

Tags: , ,

Ethics Policy

Ethics Policy - Text