A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának állásfoglalása az államnyelvtörvény módosításának elfogadása után kialakult helyzetről

Javaslat a nemzetiségi jogok átfogó rendezésére

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala értékelése szerint az államnyelvről szóló törvény módosítása után kialakult állapotok újból igazolják, hogy a szlovákiai nemzeti kisebbségek jogait átfogó módon kell rendezni. A jelenlegi helyzetet az jellemzi, hogy nincs egyensúly a többségi nemzet nyelvének védelme és a számbeli kisebbségben élő népcsoportok nyelvének védelme és ápolásának aktív támogatása között. A kisebbségi jogokra vonatkozó jogi normák szétszórtan vannak jelen a Szlovák Köztársaság jogrendjében, gyakran alacsonyabb rendű jogszabályok, félreértelmezhető, egymáshoz szervesen nem illeszkedő megfogalmazások formájában. Ez a gyakorlatban ahhoz vezet, hogy az alkotmányban és a Szlovák Köztársaság által ratifikált nemzetközi emberi jogi és kisebbségjogi dokumentumokban rögzített jogok érvényesítése akadályokba ütközik, vagy egyáltalán nem lehetséges. Miközben a szlovák politikai elit azt hangoztatja, hogy a nemzeti kisebbségek jogai magasan átlagon felüliek, mi ezt nem így látjuk és a tények sem ezt igazolják. A modern demokráciák alapismérve, hogy a számbeli kisebbségben élő nemzeti, vallási, faji, világnézeti vagy egyéb csoportok érdekeit az állam respektálja, és az őket közvetlenül érintő ügyekről csak az ő bevonásukkal dönt. Ellenkező esetben a demokrácia a többség (illetve a többség nevében fellépő politikai elit) önkényuralmává válik. Szeretnénk elkerülni, hogy hazánk ilyen országgá váljék.

Ezért indítványozzuk, hogy a Szlovák Köztársaság kormánya az elkövetkező másfél-két év távlatában hajtsa végre az alábbi intézkedéseket:

1. Dolgozzon ki egy átfogó törvényt a nemzeti kisebbségek jogállásáról és védelméről (nemzetiségi törvény), valamint egy átfogó törvényt a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról. A nyelvhasználatot szabályozó rendelkezések a nemzetiségi törvény részét is képezhetik. Amennyiben két törvényben lennének összegezve a számbeli kisebbségben élő őshonos közösségek jogai, akkor ezeknek szervesen kell egymáshoz illeszkedniük, és ugyanazokat az alapelveket kell követniük.

A nemzetiségi törvény tartalmazná a nemzeti kisebbségek fogalmának meghatározását, megjelölné az őshonos népcsoportok típusait keletkezésük szerint Szlovákia területén, valamint definiálná alkotmányos jogállásukat. A törvény átfogó keretet biztosítana
– olyan feltételek megteremtéséhez, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai szabadon gyakorolhassák jogukat kultúrájuk és identitásuk kifejezésére, megőrzésére és fejlesztésére vonatkozóan, beleértve az ehhez szükséges intézményi és anyagi háttér kialakítását;
– a nemzeti kisebbségekhez és a többséghez tartozó személyek közti teljes és tényleges egyenlőség megteremtésének elősegítéséhez a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális élet minden területén,
– a nemzeti kisebbségek hatékony részvételéhez szükséges feltételek megteremtéséhez az őket érintő kérdésekben történő döntéshozatalban.

A kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása az alábbi feltételek teljesítése mellett képzelhető el:
– a törvény teremtse meg a jogi kereteit annak, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a gyakorlatban érvényesíthessék a hivatalos érintkezésben történő nyelvhasználathoz való jogukat, az anyanyelven történő információszerzéshez és információterjesztéshez való jogukat az oktatás és a kultúra területén, valamint a közélet egyéb területein történő anyanyelvhasználathoz való jogukat, mindenütt, ahol ez a kisebbség aktív jelenléte, számaránya és igényei alapján természetes, méltányos és helyénvaló;
– a törvény kidolgozását megelőzően kerüljön előterjesztésre egy részletes és elfogulatlan jelentés, amely feltárja a nyelvi jogok érvényesíthetőségének tényleges állapotát a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken; ennek elkészítésében vegyenek részt a nemzeti kisebbségek, a helyi szlovákok és a nemzetközi intézmények képviselői is;
– a törvény biztosítson egy alapos, részletes végrehajtási keretet azokra a kötelezettségekre vonatkozóan, melyeket a Szlovák Köztársaság a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálásával vállalt;
– a törvény kidolgozása történjék a nemzeti kisebbségek aktív bevonásával és hatékony közreműködésével – az arányosság és a teljesség elvének betartása mellett;
– a nemzeti kisebbségek eltérő tipológiáját és számarányát az előterjesztő szintén vegye figyelembe: a területhez köthető nemzeti kisebbségek a Charta értelmében kapjanak ilyen státuszt, ezt pedig a törvényalkotó vegye tekintetbe az egyes csoportok konkrét jogosultságainak specifikálásakor; s egyáltalán, a törvény megfogalmazásánál minden nemzeti kisebbség véleményét és érdekeit érdemben tárgyalják meg;
– a jogszabály előkészítése során a kormány egyeztessen az Európa Tanács, az EBESZ és az EU intézményeivel.

2. Az államnyelvtörvény szankciókról szóló rendelkezését függesszék fel mindaddig, amíg a szóban forgó új kisebbségi nyelvhasználati törvényt el nem fogadják. Az államnyelvtörvény jelenlegi formájában diszkriminatív: alapfilozófiájának következményeként elsősorban a kisebbségek tagjai, tehát a lakosságnak csak egy része szankcionálható. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy a bírságot természetes személy vagy közigazgatási szerv alkalmazottja, szolgáltató vagy más jogi személy részére szabják-e ki. A szankciókról szóló paragrafus szövege továbbra is homályos és fenyegető – megfogalmazása nem világos, különösképpen ott, ahol arról van szó, hogy a törvény „megszegéséért” mely esetben kerül kiszabásra 100 € összegű pénzbírság és mikor 5000 € összegű.

3. Legkésőbb a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása kapcsán – de inkább a legkorábbi lehetséges időpontban – a kormányzat módosítsa az államnyelvtörvényt mindazon rendelkezéseiben, amelyek indokolatlanul beavatkoznak a magánszférába, az üzleti szférába, a nemzeti kisebbségekhez tartozó vagy másnyelvű személyek, szervezetek belső életébe, más nyelvek szabályaiba, s amelyeknek humanitárius szempontból negatív következményei vannak (például a betegellátás területén).

Elvárjuk, hogy a hatóságok és a vezető politikusok adjanak világos és egyértelmű jelzést a közvélemény, a közalkalmazottak, a médiák, valamint a szolgáltatók felé, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a törvényes keretek között szabadon használhatják nyelvüket a magánéletben és a nyilvánosság előtt is. A nyelvi alapon történő, egyre gyakrabban előforduló szolgáltatásmegtagadást és diszkriminációt ítéljék el félreértelmezhetetlenül minden esetben, ne csak akkor, amikor szlovák nemzetiségű személyről van szó.

A Kerekasztal és annak egyes tagjai készek részt venni a fenti célkitűzések megvalósításában.

2010. január 26.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottsága

Kapcsolat:
Petőcz Kálmán, ügyvivő
Fórum Kisebbségkutató Intézet

 

 

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának állásfoglalása az államnyelvtörvény módosításának elfogadása után kia…

Tags: ,

Ethics Policy

Ethics Policy - Text